Valentin
I.Sue Levi-al a parkban sétált, az elmúlt pár nap történésein gondolkodott. „Szakítottam Daviddal és ő megértett nem kérdezett semmit, csak azt mondta legyek boldog Jack-al. De nincs is köztünk semmi, bár az igaz, hogy mindennél jobban szeretném, ha lenne, és az is igaz, hogy a szakításban ő is szerepet játszott.”
IrodábanA beszélgetés természetesen a közelgő Valentin napról szólt.
- Ki mivel vagy kivel tölti a szerelmesek napját? –Lucy
- Én természetesen a feleségemmel megyek egy romantikus vacsorára majd egy séta a parkban. –Demetrius
- Na és Boby te mit tervezel? –Tara
- Darcy-val szintén vacsizni megyünk a többit, pedig kétlem, hogy részleteznem kellene. –Vigyorgott Boby.
- Szikra és a mi hercegnőnk mit tervez? –Boby
- Azt hiszem mi Lucy-val kettesben, töltjük a Valentint, és persze Levi. –Sue
- Én viszont a legszebb nővel töltöm a hétvégét. –Mondta Jack hatalmas mosollyal arcán tervére gondolva.
- Ki lenne az a szerencsés? -Boby
- Hétfőn úgy is meg fogjátok tudni, vagy azért mert gyűrű lesz a kezén vagy, mert hatalmas monoklival jövök, és nem merek a szemébe nézni. – Mondta Jack miközben Sue-ra nézett és mosolygott.
- Szóval ismerjük az illetőt? –Kérdezte Sue kicsit szomorúan, hisz nem tudta, hogy Jack pont rá gondol.
- Igen ismeritek már 3 éve, de legyen ennyi elég a beszédből és mennyünk dolgozni. –Jack
Mindenki visszament az asztalához miközben Jack és Sue is leültek egymás szemébe, néztek és elmosolyodtak.
„Vajon ki lehet az a titokzatos nő, akit nem mutat be nekünk? Biztos nem én, pedig annyira szeretném. De mikor mondta rám nézett és mosolygott, mintha tudatni akarta volna, hogy rám gondol.” – Tűnődött Sue
„Vajon rájött hogy róla beszéltem? Most viszont Lucy-t kell valahogy meggyőznöm, hogy hadjon minket kettesben, a lakásukban anélkül, hogy Sue valamit is gyanítana, és persze kellene a segítsége is.”-Jack
II.Kis idővel később Boby ment oda Jack-hez kifaggatni a titokzatos hölgyről bár neki is, volt egy tippje ki is lehet az, aki elrabolta barátja szívét.
Jack-et barátja hangja térítette vissza gondolataiból.
- Mi van haver most is a titokzatos hölgyre, gondolsz? Áruld már el ki is a szerencsés! De azt hiszem sejtem ki is, tartja fogva a szívedet csak rád kell nézni mikor vele vagy. Ugye Sue a szerencsés, mert ha nem azt hiszem, most nagyon összetöröd a szívét. –Boby
- Hogy érted, hogy összetöröm a szívét? Te tudsz valamit, amit én még nem? És igen Sue-ra
gondoltam. –Jack
- Úgy ahogy mondom, hisz fülig szerelmes beléd és örülök nektek. –vigyorgott Boby
Miután Boby elment Jack merengve nézte a monitort és barátja szavain gondolkodott. „Azt mondta, hogy Sue szeret, remélem igaza, van, és nem rontok el semmit azzal, hogy megkérem a kezét. Ha nemet mond, nem tudom, hogy fogunk együtt dolgozni. Azt hiszem, akkor kérem az áthelyeztetésemet. Remélem, erre nem kerül sor, nem akarom itt hagyni sem, a csapatot sem őt.”
Sue épp ekkor ért vissza az irodába, szeme rögtön megakadt a merengve maga elé bámuló férfin. „Biztos megint arra a titokzatos nőre gondolt, bárcsak én lehetnék az a nő, aki elrabolta a szívét, hisz az én szívemet ő rabolta el. Sue verd ki ezt a fejedből, hogy is szerethetne bele egy olyan csodálatos férfi, mint ő egy olyan nőbe, mint én.” –gondolta Sue
III.Miután Jack visszatért gondolataiból felállt és Lucy-hoz ment.
Szia Lucy kérhetek egy hatalmas szívességet? –Jack
Az attól függ, na jó segítek ki vele. –Lucy
Mint ahogy mondtam álmaim nőével, szeretném tölteni a hétvégét, és ehhez kellene a segítséged.
Ki vele egyre kíváncsibb vagyok, ki az a titokzatos nagy Ő?
Tulajdonképpen Sue és szeretném, ha szombaton kettesben maradhatnánk a lakásotokon, mert szeretnék egy meglepetést készíteni neki.
Nekem mi a szerepem?
Szombaton korán elmennék a lakásotokra, és be kellene, hogy engedj a többit én, elintézem. Természetesen addig a lakásom a rendelkezésedre áll. Megteszed ezt értem, vagyis értünk?
Misem természetesebb.
Köszönöm Lucy. –Mosolygott Jack és elégedetten vissza sétált az asztalához.
Nap végén:
Jack felállt asztalától és jelzett Levi-nak, hogy szóljon Sue-nak miután Sue felnézett Jack intett és megkérdezte
Nem lenne kedved eljönni, pizzázni és szeretném a tanácsodat kérni. -Jack
Rendben de te fizetsz! Miben kellene segítenem? –Sue
Mint ahogy már mondtam, meg akarom kérni a lány kezét és kellene a segítséged a gyűrű kiválasztásában. Mert ahogy ismerlek mindkettőtöket elég hasonló az ízlésetek, és a legtökéletesebbet szeretném adni neki.
Rendben segítek, akkor indulhatunk is. –mondta Sue szomorúan. „Most már biztosan elveszítettem, hisz ha a gyűrűt is velem választatja ki, akkor biztosan nem nekem akarja adni.”
Az ékszerésznél:
Ez milyen, szerintem, tetszene neki. –Sue
Nem a legolcsóbbat akarom neki adni, megérdemli akár a legdrágábbat is. –Jack
Úgy gondolom, ha ő is szeret, nem várja el tőled, hogy a legdrágább gyűrűt add neki, hanem elég neki az, hogy veled lehet és, hogy szereted. Azt hiszem, ez lenne a legmegfelelőbb, mit gondolsz. Mutatott Sue egy gyönyörű fehér arany ékszerre.
Igazad van ez megfelelő, és még belegravíroztatom azt, hogy „Örökkön Örökké”
A titokzatos hölgy ennél szebb Valentint el se képzelhetne. „Miért nem én vagyok az a szerencsés?” –Gondolta Sue
IV.Szombat reggel Jack megérkezett Sue és Lucy lakásához. Szörnyen ideges volt terve miatt. Kopogott Lucy rögtön ajtót nyitott és beengedte.
Még alszik. Remélem sikerül a terved? –mondta Lucy majd ásított egyet.
Köszönöm Lucy, én is remélem, hogy sikerül. Itt a lakásom kulcsa, ha gondolod a hűtőbe, találsz pizzát. Még egyszer köszönöm. - Mondta Jack majd megölelte munkatársát és elköszönt.
Miután Lucy kilépett a lakásból Jack kifújta a levegőt és neki kezdett tervét beteljesíteni. Az asztalt szépen megterített kézepére egy tucat vörös rózsát helyezett. Sue ajtajának kilincsére egy hatalmas szív alakú lufit rakott, amire ráírta, hogy SZERETLEK. A nő ajtajától a konyháig vörös rózsaszirmokat szórt szét. Zsebéből elővett egy kis cédulát, amire ez volt írva „Jó reggelt hercegnőm. Remélem csodás volt az éjszakád, és ha a meglepetéseim is, tetszeni fognak a napod is csodálatos lesz, de ha még igent is mondasz arra a kérdésre melyet a másik borítékban, találsz az egész életed csodálatos lesz. SZERETLEK.” A másik borítékban ez állt: „Hozzám jönnél feleségül? Ha még ezután sem tudod, ki vagyok, csak kövesd a rózsaszirmokat melyek, elvezetnek hozzám. SZERETLEK”
Jack a két borítékot elhelyezte Sue éjjeliszekrényén, ha a nő felébred, biztosan megtalálja.
Visszament a konyhába leült egy székre elővette a gyűrűt, amit előző nap Sue-val vett meg, így biztos volt benne, hogy a nőnek tetszeni fog. Néhány perc múlva Sue felébredt szinte azonnal észrevette a borítékokat. Először azt gondolta biztos Lucy hagyott üzenetet. Miután elkezdte olvasni, azt hitte, még mindig álmodik. „Remélem ez nem álom és az írta, akit én is szeretek, bárcsak Jack írta volna. De azonnal kiderül amint követem a rózsaszirmokat.” Jack meghallotta, hogy nyílik az ajtó gyorsan elővette a kis bársonydobozt a zsebéből majd letérdelt és várta, hogy végre elmondhassa érzéseit Sue-nak. Mikor Sue kilépett az ajtón meglátta a léggömböt a kilincsen és egyre izgatottabb lett. Ahogy belépett a konyhába meglátta Jack-et ott térdelni kezében egy kis dobozzal, amiben szépen csillogott az előző este kiválasztott gyűrű. Közelebb ment a férfihez szorosán átölelte. Ekkor már könnyeit nem bírta visszatartani és nem is akarta. Jack kicsit hátrább tolta és megkérdezte.
Ezt vehetem igennek?
Igen, egy nagyon boldog igennek. Annyira szeretlek.
Jack megfogta Sue kezét, majd felcsúsztatta a gyűrűt az ujjára. Közelebb hajolt és ajkai óvatosan megérintették a nő ajkait, karját Sue dereka köré fonta, míg a nő kezeit Jack nyaka köré fonta. Csókjuk szenvedélyes és vágyakozó volt, úgy érezték ennél boldogabbak már nem is, lehetnének, elindultak egy úton, amely közös életük kapuja felé vezetett.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Képek a sorozat 
