A szív soha sem hazudik

 2. fejezet

Washington utcáin:

- Hová megyünk? - Kérdezte Sue.
- Rád bízom a döntést… Mehetünk étterembe vagy én is készíthetek valamit.
- Inkább ne! - Fintorgott nevetés közben a nő.
- Nagyon vicces! - Grimaszolt a férfi.
- Szóval, melyik étterembe viszel? - Mosolygott Sue.
- Mit szólnál a… La Bella Serahoz? - Kérdezte Jack.
- Rendben. - Mutatta Sue.
- Akkor menjünk.
Kicsivel később:
- Ez nagyon finom volt! - Jelentette ki Sue a vacsora végén.
- Nekem is ízlett. - Ismerte el Jack. - Nem véletlen, hogy az egész csapatnak ez a kedvenc étterme. - A nő egy percre elgondolkodott.
- Emlékszel, amikor Myles a hóbortjaink miatt szólt ránk? - Kérdezte végül.
- Igen. - Jack elhúzta a száját. - Tényleg… akkor is idehoztuk.
- Még mindig látom magam előtt a pincérnő arcát, mikor odajött az asztalunkhoz, hogy felvegye a rendelést. - Kuncogott Sue.
- Az volt a legjobb, hogy Myles csak akkor vette észre, amikor már visszamentünk az irodába. - Jack sem bírta tovább.
- Én csak azt sajnálom, hogy utána egy héti kiengesztelhetetlenül haragudott ránk.
- Nem kell ezt sajnálni… Számunkra jó hecc volt.
- Igazad van. - Mind a ketten nevettek.
Eközben:
- Na? - Nézett Myles Tarara. A nő megrázta a fejét.
- Semmi. - Felnézett. - Mindent leellenőriztem, de semmi… Nálad?
- Ugyanez.
- Bobby? - A férfi, ahogy meghallotta a nevét, felpillantott. Aztán vissza a papírokra, amiket olvasott. Végül felsóhajtott.
- Reménytelen. - Mondta.
Reggel a folyosón:
- Szia Jack! - Mosolygott vidáman Sue.
- Szia! - Köszönt vissza kicsit meglepetten. - Hogy aludtál?
- Kösz, jól. És te?
- Én is.
- Az jó. - Bólintott Sue. Közben odaértek a szobához.
- Jó reggelt mindenkinek! - Mondták egyszerre.
- Nektek is. - Szólt Tara álmosan. Sue aggódva nézett rá.
- Egész este bent voltál?
- Nem… Úgy kilenckor hazamentem.
- Találtatok valamit? - Kérdezte Jack.
- Nem. Őszintén szólva, semmit. - Válaszolt Myles.
- Ugyanott vagyunk, ahol elkezdtük. - Sóhajtott a férfi.
- Sss… Csendesen. - Lépett melléjük Lucy, ujját a szája elé téve.
- Miért? - Mutatta Sue. A nő a háta mögött lévő kanapéra mutatott. Tara elmosolyodott. Ő már tudta, hogy miről van szó.
- Myles és én hazamentünk, de amikor ma bejöttünk… - Itt a kanapé felé nézett. Aztán folytatta. - Bobby ott feküdt… Még mindig alszik - Jack egy pillanatra elmosolyodott.
- Ne ébresszük fel? - Kérdezte Suetól kajánul.
- Hogy lehetsz ilyen? - A nő méltatlankodva rázta a fejét, majd az asztalához indult.
Két órával később:
Már mindenki nagyon unta az akták olvasását, amikor Jack figyelmes lett valamire.
- A 9. utcán van egy kis üzlet. Valaki egy hónappal ezelőtt hitelkártyával fizetett. - Felnézett a többiekre. - Trotilt vásárolt. - Sue észrevette Bobby kezét a kanapé fölött. A nő Jacknek biccentett.
- Itt is van egy ilyen bejegyzés… Két nappal ezelőtt is valaki hitelkártyával rendezte a számlát. - Szólt Bobby. Sue tudta, hogy a férfi biztosan beszél hozzájuk, de a száját nem látta, mert még mindig feküdt.
- Hát te már ébren vagy!? - Csodálkozott Jack.
- Igen. Már úgy egy órája. - Ült fel Bobby, miközben megnézte az óráját. Körbepillantott az irodában. Mindenki őt nézte. - Mi az?
- Semmi. - Eszmélt fel Lucy.
- Akkor mire várunk még? Munkára! - Szólt a férfi.
- Rendben. Látogassuk meg azt a boltot. - Mondta Jack.
- Tara, tégy csodát! - Lépett Bobby a nő asztalához, és átadta a nyomtatványokat.
- Meglesz. - Mosolygott. Végül a két férfi kisétált az irodából.
Tíz perccel később:
- Ez lesz az. - Nézett ki a kocsiból Jack. Bobby kiszállt, és odament a bejárathoz. Aztán vissza az autóhoz.
- Egy lelket sem látok.
- Azért csak nézzünk be.
- Felőlem. - Benyitottak.
- Halló… Van itt valaki? - Kérdezte Jack.
- Hát úgy tűnik, üres.
- Jó napot, uraim! - Szólt egy hang a hátuk mögött. - Miben segíthetek? - Jack és Bobby csak ámult. - Na mi az? Úgy bámulnak, hogy majd kiesik a szemük! Talán nem láttak még női eladót?
- De… Elnézését kérjük, csak egy kicsit meglepődtünk. - Szólt Jack.
- Azt látom. Szóval… miért jöttek?
- FBI. - Mutatta Bobby a jelvényét.
- Oh…
- Egy olyan ügyön dolgozunk, amiben az ön üzlete is szerepel. - Világosította fel Jack. 
- De mit követtem el?
- Úgy tudjuk, hogy nem rég nagy mennyiségű trotilt vásároltak itt.
- Miről beszélnek? Valóban árusítottam trotilt, de már egy fél éve nem érkezett szállítmány.
- Biztos ebben?
- Hogyne! Hacsak… - Felsóhajtott. - Az öcsém. Egy perc türelmüket kérem.
- Rendben. - Mondták egyszerre. A nő eltűnt a függöny mögött.
Két perc múlva:
- Jó napot! Brad vagyok. – Kezet fogtak. - Maguk tényleg az FBI-tól vannak?
- Igen. - Válaszolt Jack és Bobby újra felmutatta a jelvényét.
- De nem értem, hogy miért baj, ha valaki robbanószert vásárol. Hiszen sok mindenre használhatják legálisan is.
- Tudjuk.
- Ennek a férfinak adta el? - Mutatta a fényképet Jack.
- Igen. Miért?
- Ez az ember Európa egyik legveszélyesebb bűnözője.
- Nem mondják… Akkor én most nagy bajban vagyok?
- Nem, amennyiben hajlandó együttműködni velünk.
- Természetesen. Mindenben segítek.
- Köszönjük. - Ezzel távoztak. A nő megvárta, amíg az ügynökök elhajtanak, aztán odament öccséhez.
- Mit mondtál nekik? - Kérdezte.
- Csak az igazat. De ne aggódj! Minden rendben van. Sikerült elhitetnünk velük, hogy semmit nem tudunk Tony-ról.
- És most?
- Ki kell derítenünk, hogy mit tudnak a legújabb akciójáról.
- Mégis hogy gondoltad? Betörünk az FBI-hoz?
- Nem egészen… - Elmosolyodott. - Holnap egy finom ebéd mellett szépen megismerkedsz az egyikkel.
- Megőrültél?!
- Ez az egyetlen lehetőség. Vagy azt akarod, hogy véget vessenek az üzletünknek? - A nő megrázta a fejét. - Helyes… És ne mondd nekem, hogy nem randiznál szívesen egyikükkel sem.
- Hát… mindkettő jó pasi.
- Na látod!
Az irodában: 
- Na, hogy ment? - Érdeklődött Sue, ahogy a két férfi belépett a terembe.
- Az eladónő kedves volt. - Jegyezte meg Jack.
- És szép. - Mondta kajánul Bobby.
- Vigyázz, mert beárullak Darcy-nak!
- Úgysem tennéd meg.
- Honnan veszed?
- Mert, ha igen, elmondom Suenak hogy néztél az eladóra.
- Mint két óvodás! - Kiáltott fel Lucy.
- Fiúk, a tények! - Szólt D.
- Ja, igen. A nő nem tudott sokat. Állítólag már fél éve nem volt egyetlen szállítmányuk sem…
- De az öccsétől, Bradtől megtudtuk, hogy nemrég üzletelt trotillal. - Szakította félbe Jack.
- Megmutattuk neki a képet. Felismerte Tonyt.
- Ez remek! - Kiáltott Tara. - Összevetettem a két hitelkártyaszámot az adatbázissal.
- És?
- Kitaláljátok, kinek a neve szerepel itt? - Nézett Tara a két férfira.
- Tony Gray? - Kérdezték egyszerre.
- Pontosan.
- Ez az! - Ujjongott Bobby.
- Csapj bele! - Szólt Jack.
- Már csak néhány lépés és megcsípjük. - Mondta elégedetten D.
- Igyekezni fogunk. - Válaszolta Bobby. - Jól haladunk, igaz srácok?
- Igen! - Mindenki egyszerre.
- Egyszerűen csak jó a vezetőügynök. - Mutatta, és mondta Sue.
- Köszönöm. - Viszonozta Bobby.
- Nincs mit. Igaza van. - fordult újra barátjához Jack. A férfi ezt csak egy mosollyal viszonozta. Aztán elsétált.
- Szerintetek végzünk még ezzel az üggyel karácsonyig? - Érdeklődött Sue a többieknél. Bobby visszafordult, és intett a nő felé. Levi jelzett neki. Sue felnézett.
- Nem fogom hagyni, hogy bárkinek is itt kelljen töltenie a szent estét! - Felelt Bobby határozottan.