A nap hátralevő részét a nyomozás folytatása töltötte ki; a csapatnak immár nemcsak egy gyilkost kellett elkapnia, de a kislányt is meg kellett védenie a rá váró bizonytalan jövőtől. A legújabb hírektől őket ért döbbenettől a csapattagok arra sem igazán figyeltek fel, hogy Cassie ismét beszélni kezdett; most minden figyelmüket lekötötte, hogy elérjék, a kislány Myles-nál maradhasson.
Az ügynök, szerelme és a gondjaira bízott doktornő, illetve kislány gondolataikba merülve tartott Myles lakása felé. Bármennyire is ellenére volt kezdetben a gondolat, hogy egy gyereket bíznak a gondjaira, az elmúlt néhány napban Myles ráébredt, hogy most már el sem tudná képzelni az életét nélküle.

A két nő összenézett és elmosolyodott az egymás mellett sétáló Myles és Cassie láttán. A szőke ügynök és a szorosan hozzábújó kislány tényleg úgy néztek ki, mint apja és lánya. Bár Temperance még csak nemrég ismerte az ügynököt, számára is azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy a kislány gyökeresen változtatta meg az életét. Mire nem képes a gyermeki ártatlanság – mosolyodott el.
Nora szemei könnyel teltek meg, ahogy a kislányt átölelő szerelmét nézte. Akár lehetnénk egy család is – futott át agyán ismét a gondolat, ami napok óta újra és újra visszatért. Temperance váratlan kijelentése meglepte, és kissé meg is ijesztette őt; mintha barátnője olvasna a gondolataiban.

- Ti hárman nagyon szép család lennétek – mosolygott Temperance.
- Úgy gondolod? – kérdezett vissza Nora. Látva a halvány mosolyt a másik nő arcán és az őszinteséget a szemében, tudta, tényleg komolyan gondolja. – Igen, azt hiszem, nagyon megszerettük ezt a kislányt.
- Így van – kapcsolódott be a beszélgetésbe az ügynök. – Amennyire nem lelkesedtem eleinte az ötletért, most annyira nem tudnám elképzelni az életem nélküle – jelentette ki őszintén, a kislány haját simogatva.
- Én sem tudnám elképzelni az életet enélkül a kis angyalka nélkül – vette át a szót szerelmétől Nora. – De attól félek, egy nap érte jön valaki és elviszi tőlünk örökre.
- Megteszek mindent, amit tudok, hogy ne vehessék el tőlünk őt – jelentette ki határozottan az ügynök. – Cassie velünk marad, bármi áron.

Temperance, látva az ügynök szemében az elhatározást és a szeretetet nem csak a kedvese, hanem a kislány iránt is, magát is meglepve javasolta a legkézenfekvőbb megoldást:
- Talán örökbe kellene fogadnotok – nézett a két felnőttre. – Mindketten megfelelő anyagi körülményekkel rendelkeztek, nem hiszem, hogy bárkinek is kifogása lenne ellenetek.
- Talán igazad van… - felelte a férfi, le sem véve szemét szerelméről. Talán tényleg tovább kellene lépnünk a kapcsolatunkban. Talán itt az ideje, hogy feltegyem neki a kérdést, ami már hónapok óta foglalkoztat, és amelyik örökre megváltoztatja az életünket.