A csapat döbbenten meredt a számítógépzsenire.
- Hogy mit akar? – kérdezte Myles, remélve, hogy az előbb csupán rosszul hallott, és a rémképek, amelyek a hír hallatán megjelentek előtte, csupán ostoba képzelgések.
- Visszakapni a kislányt – ismételte Tara.

- Visszakapni? – kérdezte felháborodva az új-angliai. – Éveken át nem törődik vele; hagyja, hogy egyik helyről a másikra vigyék; és akkor sem tesz semmit, amikor az unokahúgát a legnagyobb hidegben kirakják az utcára, ahol majdnem megfagy, most pedig hirtelen előbukkan a semmiből és vissza akarja kapni??!! – dühöngött.

- Nyugodj meg, Myles, ezzel semmit nem segítesz, és csak felkavarod Cassie érzéseit – lépett mellé Bobby.
- Igazad van – válaszolta a férfi, némileg nyugodtabb hangon. – De akkor sem fogom hagyni, hogy elvegye őt tőlem. Cassie-nek egy szerető család kell, amit én meg tudok neki adni, de erről az emberről azt sem tudjuk, hol volt és mivel foglalkozott az elmúlt néhány évben, hogy bízhatnák rá egy gyerek nevelését?

- Mindent megteszünk, hogy Cassie nálad maradhasson – csatlakozott Jack is. – Ahhoz, hogy bebizonyosodjon a rokoni kapcsolat, feltétlenül szükséges a DNS-vizsgálat, és amíg megtudjuk az eredményt, mindenképpen nálad marad – nézett csapattársára. – És minden tőlünk telhetőt elkövetünk, hogy ez így is maradjon – mosolygott biztatóan.

- Apa… Nem akarok elmenni! Veled akarok maradni! – rohant a férfihoz Cassie, átölelve őt.
- Tudom, kislányom – guggolt mellé Myles, a haját simogatva. – Nem fogom hagyni, hogy elvegyenek tőlem.