A szobába lépő Bobbyt különös látvány fogadta: legjobb barátja és szerelme a kanapén, egy takaró alatt ült, és egy filmet nézett, bár láthatóan az egymással való törődés jobban lekötötte figyelmüket. Elmosolyodott a kép láttán. Az első pillanattól kezdve nyilvánvaló, hogy szeretik egymást… még akkor is, ha nem hajlandók mindenki előtt elismerni.

- Látom, nélkülünk is jól érzitek magatokat – szólt, amint véget ért a film.
- Bumm… nem is tudtam, hogy itt vagy – felelte zavartan Jack. – Mi csak… filmet néztünk, mert Sue kicsit megfázott, és hogy jobban érezze magát…
- Igen, de már jobb… még teát is készített nekem… és a film is jót tett – csatlakozott Sue.

- Nem kell magyarázkodnotok, értek mindent – vigyorgott az ausztrál. – Jó volt a film? Bár nem vagyok biztos benne, hogy ilyen közel egymáshoz túlságosan oda tudtatok figyelni… - tette hozzá sokatmondóan.
- Igen, nos, remek film, nagyon tetszett – felelte Jack, megpróbálva befejezni ezt a kellemetlenné váló beszélgetést.

- Látom, Sue akkora hatással volt rád, hogy már előszeretettel nézel romantikus filmeket, pedig azelőtt akción kívül semmi más nem létezett számodra – vigyorgott Bobby. – De remélem, egyéb tekintetben is az előnyödre változtál a hatására.

- Bumm, igazán kedves, hogy benéztél hozzánk, de azt hiszem, a többiek már hiányolnak – nézett rá Jack.
- Értem én, kettesben akartok maradni… már itt sem vagyok – vigyorgott az ausztrál, és eltűnt az ajtó mögött.

- Ne haragudj – szólt Jack, ismét ölelésébe vonva szerelmét.
- Szerinted rájött? – kérdezte Sue.
- Amilyen jól ismerem, nem hiszem – válaszolta a férfi. – De biztos, hogy a hír már el is jutott Lucyhez, tőle pedig már semmi sem meglepő – sóhajtott.

- Hamarosan kiderül – felelte Sue. – Mit csináljunk addig?
- Mit szólnál mondjuk ehhez? – csókolta meg Jack, a nő pedig boldogan viszonozta a csókot. – Azt hiszem, ez tökéletes elfoglaltság – mosolygott, miközben mindketten elmélyedtek a csókban.