10.

Besétáltak a nagy bálterembe. A falak mellett végig asztalok álltak, szabadon hagyva a helység közepét a táncolóknak. A díszítés finoman elegáns volt. Elfoglalták helyüket a számukra kijelölt asztalnál. Hamarosan felszolgálták a finom vacsorát. Sue mellett Jack ült. Szinte vibrált közöttük a levegő. Alig bírtak az evésre vagy a társalgásra figyelni. Lopva többször is egymásra néztek. Miközben a desszertre vártak beszélgetéssel töltötték el az időt. Sue arra lett figyelmes, hogy az asztal alatt Jack megérinti a kezét. Ránézett és szinte levegőt is elfelejtett venni úgy belefeledkezett a férfi gyönyörű szemeibe. Lenézett a férfi kezére ahogy az övét fogta és összekulcsolta ujjaikat. Édes volt ez az érintés és csak ők ketten tudtak róla.
Sue szíve a torkában dobogott, nehezen tudott a többiekre koncentrálni. Istenem add, hogy szeressen engem. Különben miért is viselkedne így? Nem mond semmit, de a szemeiben van valami, amit eddig nem láttam, és ez a valami reményt ad. Különben miért fogná most a kezem? Annyira szeretem őt.
Jack minden érzékével a nő érintésére figyelt. Nem húzta el a kezét, sőt. S ahogy rám nézett, a szemeiben volt valami, ami bátorságot ad nekem ahhoz, amire készülök. Remélem kettesben tudunk majd maradni és elmondok neki mindent. Bevallom, hogy évek óta szeretem őt.

Később miután a desszertet is felszolgálták a zenekar játszani kezdett. A táncparkett lassan megtelt. Jack felkérte táncolni Sue-t. A nő lábai remegtek, ahogy a táncolók közé vezette a férfi. A zenekar egy lassú dalt játszott. Jack magához húzta a nőt, annyira amennyire az illendőség megengedte. Egyik keze a nő meztelen hátát érintette, s milyen jó is volt ez az érintés; másikkal a kezét fogta. Sue keze Jack vállán pihent. Szükség is volt erre, meg kellett kapaszkodnia a férfiban, mert ilyen közel hozzá teljesen elgyengült. Tekintete az összefonódó kezeikre tévedt, majd a férfi szemeibe nézett. Jack követte szemével a nő szemeit, majd tekintetük összekapcsolódott. Megszűnt számukra minden, csak ők ketten voltak. Nem számított semmi más, ha a világ összeomlott volna körülöttük, azt se vették volna észre. Csak nézték egymást, miközben a férfi körbevezette a táncparketten szerelmét.
Soha többet el nem engedem őt – gondolta Jack -, mellette a helyem örökre.
Bárhova követném őt, akárhova is visz – gondolta Sue. Mostantól mellette a helyem örökre.

Közben az asztaluknál mindenki őket figyelte.
- Le sem tagadhatják, hogy mennyire szeretik egymást – Lucy.
- Olyan édesek így együtt – Tara. Látszik rajtuk, hogy odavannak egymásért.
- Remélem ma este végre tisztáznak mindent – Bobby. Bár olyan mókás volt őket figyelni, ahogy kerülgették egymást.


A dal végeztével Jack megkérdezte Sue-t, hogy lenne-e kedve sétálni. A nő boldogan mondott igent. Kimentek a friss levegőre, melyre mindkettőjüknek szüksége volt. Tánc közben csak úgy izzott a levegő közöttük és mindketten tudták, hogy beszélniük kell. Legbelül mindketten érezték, hogy mit akar mondani a másik, de ahhoz hogy szavakba öntsék mindezt, szükség volt egy kis időre.
Egymás kezét fogva sétáltak a csendes utcán egy kis térig ahol Jack leültette Sue-t egy padra, majd melléült. Úgy hogy közel is legyen a nőhöz, de az láthassa mit mond.

- Sue, mondanom kell valamit, amit már rég meg kellett volna tennem – kezdett bele félve Jack a mondanivalójába, de úgy érezte, hogy el kell mondania a nőnek, hogy mit érez. Régebben nem érdekelt a jövő, a pillanatoknak éltem. Nem érdekelt, ha valakivel csak egy-egy alkalom erejéig találkoztam. Sose gondolkoztam hosszú távra. De egyszercsak beviharoztál az életembe és minden a feje tetejére állt. El akartam felejteni a múltam, hogy milyen voltam. Olyan emberré akartam válni, aki megérdemel téged. Téged, a legcsodálatosabb nőt a világon. Mióta megismertelek úgy érzem, hogy a sok vihar után megtaláltam azt a békés kikötőt ahol a helyem van, s ahonnan soha többet nem akarok elmenni. Szeretlek Sue Thomas.

A nő alig merte elhinni, amit látott. Jack szerelmet vallott nekem!!! – cikázott a gondolat a fejében. Szemei könnyesek lettek érzelmei hatására. Alig bírt megszólalni.

- Jack, az első pillanatban megfogtál engem – találta meg végül a hangját. De sose mertem remélni, hogy egy ilyen kedves és jóképű férfi engem akarna. Már az is boldoggá tett, hogy naponta a közeledben lehettem. De ez a mai nap reménnyel töltött el. Az álmom kezdett megvalósulni. Az érintéseid, a tekinteted reményt adtak nekem. S az előző vallomásod hihetetlenül boldoggá tett. Szívem összes érzelmével szeretlek téged Jack Hudson.

Jack csak az utolsó mondat után lélegzett fel. Ő is szeret engem!!! – dobolt a gondolat a fejében.

Csak nézték egymást szótlanul, szemeik csillogtak. Ajkukon földöntúli mosoly játszott. Jack közelebb hajolt Sue-hoz. Ujjaival finoman végigsimította a nő arcát, akinek az érintés hatására halk sóhaj hagyta el ajkát. Tekintetük összefonódott, ahogy a férfi egyre közelebb hajolt álmai asszonyához. Ajkaik nagyon finoman érintették egymást, még csak ismerkedtek egymással. De nem sokáig tudták visszafogni magukat. Most hogy végre bevallották egymásnak érzelmeiket, nem akarták tovább halogatni az időt. A férfi elmélyítette csókját, ami ellen a nő nem tiltakozott. Sue keze a férfi tarkóját simogatta, olyan közel akart kerülni hozzá amennyire jelen helyzetben lehetséges volt. A férfi keze a nő haját, hátát simogatta, melynek hatására Sue-n enyhe remegés futott végig. Kis idő múlva levegő után kapkodva váltak szét, de csak épp annyira, hogy levegőhöz jussanak. Homlokukat egymáshoz nyomták és mosollyal az arcukon néztek egymás szemébe. Nagyon boldogok voltak.

Később elindultak vissza a szállodához egymást átkarolva. Úgy érezték, hogy most minden tökéletes, ott van mellettük életük szerelme, akit soha többet nem fognak elengedni. Mire visszaértek a szállodához már mindenhol sötét volt, az estély véget ért, a vendégek visszavonultak szobáikba. Felsétáltak az emeletre és megálltak a lányok szobája előtt. Jack szorosan magához húzta Sue-t és megcsókolta. Alig bírtak elszakadni egymástól.
- Mit szólnál holnap egy reggelihez kettesben édesem? – kérdezte Jack miközben finoman simogatta a nő arcát.
- Örömmel veled tartok szerelmem – felelte a nő. Nehezére esett gondolkozni, mikor a férfi simogatta.
- Akkor holnap reggel várlak a hallban, mindenről én gondoskodom – nézett a legelbűvölőbb mosolyával szerelmére a férfi.

Sue már a szoba ajtaját nyitotta ki és lépett volna be mikor a férfi még egy csókra odalépett hozzá. Szorosan ölelték egymást, majd mindketten bementek a szobájukba.