7.

Lányok és Donna a gyerekekkel felmentek a szobáikba, míg a fiúk beültek a bárba egy italra. Jack még visszanézett a nőre aki - még az előző mondat hatása alatt – boldogan mosolyogva ment fel az emeletre. Legszívesebben a nővel lett volna, de nem akarta lerohanni, szépen lassan akarta a tudomására hozni érzéseit. Az iménti séta alatt nagyon jól érezte magát, boldog volt a szeretett nővel, és érezte, hogy Sue is másmilyen volt. Szívében feltámadt a remény, hogy Sue is úgy érez iránta, mint ő a nő iránt.

Fenn a szobában a lányok már pizsamában ültek ágyaik tetején, mikor Tara és Lucy már nem bírták tovább:
- Sue, mi történt köztetek? – Lucy. Kicsit lemaradtatok tőlünk hazafele jövet.
- Semmi sem történt, csak sétáltunk Jackkel.
- Semmi?? Én úgy láttam, hogy kézenfogva sétáltatok. – nézett kérdően Sue-ra Tara.
- Igen, megfogta a kezemet, de semmi más nem történt – Sue. Pedig mennyire szeretném, hogy más is történjen, de az a mondata, amikor visszaadtam neki a zakóját, nagyon furcsa volt. És a tekintete közben…Úgy érezte, hogy a férfi is érez iránta valamit, ami több mint barátság.
- Egyelőre – mosolygott Lucy barátnőjére.
- Jól van lányok mára ennyi – mondta Sue. Én most lefekszem aludni. Elfordult, hogy elkerülje a további kérdéseket. Nem akart most erről beszélni. Most csak gondolkozni akart az imént történtekről. Újra átélni Jack érintését. Mosollyal az arcán aludt el, biztos volt benne, hogy szép lesz az álma.

Eközben a fiúk a bárban beszélgettek egy pohár ital mellett.
- Ugye srácok ti is kíváncsiak vagytok, hogy mi történhetett a mi kis gerlepárunk között az imént? – Bobby.
- De még mennyire, hogy azok vagyunk – Myles. Halljuk a részleteket.
- Nincs miről beszélnem, semmi nem történt – próbálta lezárni a beszélgetést Jack.
- Semmi? Én úgy láttam, hogy kézenfogva andalogtatok – Bobby -, ugye D?
- Igen, én is úgy láttam, csak nem szedted össze a bátorságod és mondtad el neki az érzéseidet? – D.
- De tényleg nem volt semmi, higgyétek el. Csak megfogtam a kezét és ő nem ellenkezett. Ennyi történt. Nem akarom lerohanni őt.
- Hát persze, hogy nem ellenkezett, hiszen ő is szeret téged – Bobby.
- Méghogy lerohanni? Hány éve is vagy szerelmes belé? – mosolygott D.
- Hagyjatok légy szíves. Én most felmegyek a szobába – tette le poharát és felállt az asztaltól. A többiek mosolyogva néztek utána.

Nemsokkal később Jack az ágyán feküdve a plafont bámulta. Gondolatai a szomszéd szobában fekvő Sue körül jártak. Újra érezte a nő érintését, az illatát. Pár perc múlva már aludt is, álmában a szerelmét ölelte, csókolta.