Mindent a semmiért
2008.07.22. 10:59
6. rész
A nő egyre magabiztosabban csókolta Jacket, majd a fürdőnadrágját akarta róla lehámozni. Jack megfogta a kezeit, ezzel gondolkodásra bírni Cindyt. De a nő nem akart gondolkodni, csak cselekedett. Levette a fürdőruhája felsőjét, majd ott áll félmeztelenül Jack előtt. Ez évekkel ezelőtt nem okozott volna neki problémát. Fiatalon nem gondoltak bele a következményekbe, de most már felnőttek voltak, nagyon jól tudták, hogy mi lehet a vége egy ilyennek, és Jack már túl volt élete azon részén, amikor érzelmek nélkül is élvezte a szexet. Végig nézett a nőn, majd a karjaiba kapta Cindyt majd lefektette az ágyra. Finoman csókolta, húzva a pillanatot, kiélvezve, hogy ezzel őrületbe tudja kergetni a nőt.
Már pirkadt, amikor Jack felriadt álmából. Cindy szép csendben ott feküdt mellette, a nő keze az ő mellkasán pihent, aztán Jack óvatosan lehúzta magáról, és kisurrant a mosdóba. Ott felkapcsolta a kis tükör előtti villanyt, majd mélyen magába nézett. Tudta jól, hogy nem szerelmes Cindybe, de ha el akarja felejteni Suet, akkor nem élhet monogám életet. Érezte, hogy Cindy mellett képes lesz teljes életet élni, anélkül, hogy olyan nő után vágyakozna, akit soha nem érhet el. Amikor visszament rápillantott az órára, és érezte, hogy itt a reggeli ideje. Amikor lement a konyhába jó néhány ajtót kinyitogatott, mire rátalált a hűtőre, de abban sem volt túl sok minden. A lehető legnagyobb csendben kisment a házból, majd elhajtott. Egy éjjel-nappaliban bevásárolt, majd mielőtt Cindy felkelt volna már el is, készítette a gyors reggelit.
Cindy ébredj. Reggeli!
Reggeli – Cindy új kiugrott az ágyból, a reggeli szó hallatán, hogy Jack csak nézett rá?
Igen. Készítettem neked reggelit. Öltözz fel és gyere le.
Egy perc, vagy még annyi se.
Cindy gyorsan előkapott egy hatalmas, kinyúlt, kifakult szürke pólót a szekrényből, majd levágtatott a lépcsőn.
Hm, ez isteni – mondta miközben egy nagy falat szalonnát gyűrt be a szájába.
Ez csak egy tojás, szalonna, és tea. Nem nagy szám. De látom te nagyon éhes vagy!
Az biztos. Még soha nem tapasztaltam, hogy… ennyire aktív legyél! Mi történt veled?
Ezt én is kérdezhetném! De reggeli után haza megyek. Most, hogy végre van egy kis szabad időm, rendbe rakom a lakást.
Ha van kedved, elkísérlek és segítek.
Kösz, de nem kell. Boldogulok egyedül is.
Te tudod! Akkor én meg elrendezek pár iratot, de estére azért bekukkantok hozzád. Megnézem, hogy áll a lakás.
Várni foglak!
Jack arcán halvány mosoly tűnt fel. Cindy így most teljesen más képet mutatott magáról. Kócosan, egyszerű pólóban, kialvatlanul, olyan volt akár egy gyerek. Amikor Cindy felfalta a reggeli utolsó morzsáját is, a hűtő felé botorkált. Jack ahogy jobban megnézte a pólót egy régi kép villant be neki. Ezt a pólót még akkor adta Cindynek, amikor elsőnek voltak együtt. Ez volt az iskola kosárcsapatának a pólója, és Cindy akkor gyorsan felkapta, mert Jack anyja hamarabb jött haza, mint ahogy azt várták, és a lánynak az ablakon keresztül kellett menekülnie. Egyelőre nem akarták a kapcsolatukat nagydobra verni ezért mászott ki az ablakon. Cindy kivett egy doboz tejet, majd egy késsel lyukat vágott a tetején, hogy inni tudjon belőle. Nem használt poharat, csak úgy a nyitott hűtő ajtónál ivott a dobozból. Érezte magán a Jack perzselő pillantását, majd amikor már elég volt neki a tejből visszatette a dobozt a hűtőbe és visszanézett a férfira. Nem szólt egy szót se, csak bámul rá. Várta, hogy a férfi szólaljon meg hamarabb, de aztán nem bírta tovább.
Mi van? Miért nézel így rám?
Ez a póló!
Ja! Igen, ez az a póló.
Azt az estét soha nem felejtem el.
Én se, mivel leszánkáztam a havas háztetőn be a rózsabokorba, majd slussz poénként, még Bud is lepisilt.
Jack kitörni készülő nevetését, csak Cindy komoly arca tartotta vissza. Bud az akkori kutyája volt, és valami érthetetlen oknál fogva mindig lepisilte Cindyt, mintha csak ezzel akarta volna megjelölni, hogy a lány senki másé, csak az övé. De ezt a fajta kedvességet Cindy valahogy már nem díjazta annyira. Szerette a kutyust, de amikor lepisilte mindig vége szakadt a játéknak. Jack csak most vette észre, a padlón lévő vércseppeket. Egy pillanat alatt rájött, hogy Cindy hátratett kezéből csöpög a vér. El sem tudta képzelni, hogy Cindy hogyhogy nem vette észre, hogy vérzik a keze.
Cindy a kezed!
Hogyan?
Ekkor a nő megnézte kezeit, majd bal kezén meglátott egy mély és hosszú vágást. De meg se érezte, hogy megvágta a kezét, most hogy tudatosult benne, hogy mi is történt akkor sem érezte volna, hogy fáj. Semmit nem érzett a balé kezével, épphogy csak fogni tudott vele, de semmi másra nem tudta használni. Például nem, mert volna egy kristály poharat a bal kezével megfogni, mert nem érezte, hogy már mennyire erősen szorítja azt, így egy könnyes mozdulttal, akár el is törhette volna. Jack egy konyharuhát fogott a nő kezére, majd a csap alá tartva észre vette, hogy a seb túl mély ahhoz, hogy ő el tudja látni, ezért egy másik ruhát elővéve azonnal bement a nővel a kórházba. Csak annyi időt hagyott neki, hogy rendesen fel tudjon öltözni, és rendbe szedje magát. Cindy egy szekrényből elhalászott egy rövidnadrágot és egy rövid ujjú inget, amit oda dobott neki, hogy abba jöjjön a kórházba. Amikor az orvos meglátta Cindy kezét azonnal eltűnt vele. Addig Cindy nem beszélt arról, hogy lehet az, hogy nem vette észre, hogy ilyen komolyan megvágta a kezét. Egy fél óra múlva jött ki egy ajtó mögül, a keze bel volt kötve, és vidáman csevegett az orvossal. Jack azonnal felállt a székből, amikor kijött az ajtón. Cindy egy szó nélkül elindult a kórház parkja felé. Ott egy mozgó árustól vett egy dobozos kólát, majd leült egy padra. Jack vele szembe leült, és szótlanul nézte őt. Magyarázatot várt a viselkedésére, azt tudta, hogy az emberek változnak az idő múlásával, de Cindy a vártnál is nagyobb változáson ment keresztül. A nő a könnyeivel küszködött, majd a sírását a kólával fojtotta vissza, és egy húzásra megitta a doboz tartalmát.
Miután beálltam a seregbe öt év után ezredes lettem. Esküszöm neked Jack, hogy életem legjobb döntése volt a sereg. Egyszerűen imádtam, és engem is imádtak. Aztán egy sejthez kellett beépülnöm, mint technikai professzor. Egy újfajta lézeres fegyvert kellett volna kifejlesztenem. Aztán azt a parancsot kaptam, hogy bármi áron férkőzzek a bizalmába. Megtettem, majd a sereg megfeledkezett rólam, egyszerűen otthagytak. Aztán a sejt rájött, hogy csak egy kém vagyok nála meg akart ölni. Többször is megvert, megkínzott, majd egyszer sikerült megszöknöm tőle. De utolért, és olyan szerencsétlenül lőtt rám, hogy úgy ellőtte a bal karomat, hogy csak pár izom tartotta a helyén. A fegyver terveket egy mikro chippen ki tudtam csempészni, de aztán elhagytam a sivatagban. Még mindig ott van valahol a forró homokban, de tudtam, hogy nincs rá szükségem, mert az egész terv a fejemben volt. Aztán 4 napi gyaloglás után elértem egy katonai támaszpontot. Besétáltam, majd csak annyit bírtam, kinyögni, hogy amerikai vagyok és összeestem. Vissza tudták operálni a karomat, de csak a mozgató idegeket tudták helyre hozni. A bal karommal nem érzek semmit, ezért is nem vettem észre, hogy megvágtam.
Uram isten.
Túl sok embernek kellett meghalnia a fegyver miatt ezért, azt mondtam nekik, hogy nem sikerült a fegyver kikísérleteznem. Nem akartam, hogy még több ember haljon meg miatta.
Meg tudlak érteni.
Aztán ott hagytam a sereget, és a katonai nyugdíjamat befektettem egy menő számítástechnikai cégbe, aminek most a részvényei az egekbe vannak, így sikerült meggazdagodnom. Most már mindent tudsz rólam.
Cindy komoran lesütötte a szemét, tudta jól, hogy nem mondott el mindent Jacknek, de nem akarta, hogy a férfi megtudja, hogy valójában miért kellett elmennie a seregtől. Mert nem önszántából hagyta ott a sereget, de ez túl fájdalmas volt ahhoz, hogy beszéljen róla. Jack összekulcsolta az újait az övével, majd finoman sétára invitálta. A még mindig perzselő napfényben sétálgattak, és beszélgettek. Mindent elmeséltek, hogy mi történt a másikkal amióta nem találkoztak, Cindy csak azt nem akarta elmondani, hogy miért ment el akkor egy szó nélkül. Aztán ahogy visszatértek Cindy lakásába egyszerűen lefeküdtek a szoba padlójára, és szótlanul bámulták a másikat, úgy ahogyan régen is gyakran tették. Egy kisméretű gyertya halvány lángja pislákolt közöttük, és minden egyes lélegzetvételükre meginogott a fénye. Cindy a kezét nyújtotta Jack felé, majd a férfi megfogta a felé tartott keze, majd így aludtak el. Jacket pár óra múlva a mobilja berregése ébresztette fel, Demetrius hívta, egy gyilkossági helyszínre kellett kimenniük. Mivel közel volt a helyszín Cindy házhoz, így hamar oda ért. Barátja látta rajta, hogy a nőtől jött el, és csak egyet mosolygott rá, nem is kellett kérdeznie, Jacken a borosta halvány jele kezdett megjelenni, ebből tudta Demetrius, hogy amióta ők eljöttek Cindytől, azóta Jack még nem jött el. Ráadásul nagyon hamar oda ért, míg ha otthon lett volna, akkor legalább egy fél órába telt volna az út.
|