36. rész

Sue közelebb csúszott a férfihoz, és átölelte.

- Ő is elfogadta, hogy az apja vagy, és most nagyon szeret téged. Önállóbb lett; ez az élet rendje.
- Tudom… de más apáknak legalább 14 év, amíg a lányuk járni nem kezd valakivel. Nekem 3 hónap volt, amiből egy úgy telt el, hogy utált.
- Beszélj vele, ha hazaér.

Jack sóhajtott, magához szorította a nőt, és gyengéden megcsókolta. Sue a nyaka köré fonta a karját, és átengedte magát neki. Felborzolta a férfi haját, és halkan felnyögött, ahogy a csók mélyült. Jack értett ahhoz, hogyan űzzön ki mindent a fejéből…
Jack abbahagyta a csókot, majd megszólalt, amikor Sue ránézett:

- Köszönöm.
- Mit?
- Hogy szeretsz engem, amikor meg sem érdemlem.
- Ez igaz – kuncogott Sue és a férfihoz bújt.

***


Amikor Kevin kinyitotta a házuk ajtaját, és ők beléptek, Kevin kicsinyített mása rohant ki az egyik szobából.

- Végre, apa már…

A kisfiú megtorpant, és Kitty emelte a szemét, ami teljesen olyan volt, mint a bátyjáé. Négy éves lehetett.

- Te ki vagy? – kérdezte a kicsikre jellemző nyíltsággal.
- Kitty vagyok.
- Kevin barátnője?

Kitty Kevinre nézett, aki elmosolyodott és a dereka köré fonta a karját.

- A leghatározottabban – válaszolta. – Ben, hol van apa?

Ekkor egy férfi jött ki a nappaliból; Kitty megtudhatta, Kevin honnan örökölte a magasságát és a szemét. És hogy olyan jóképű.

- Anyád előrement Peg nénihez. Tudod, mennyire szereti.
- Utálom azt a nőt.
- Én is, fiam, de neki erről nem kell tudnia. – Kevin apja érdeklődve Kittyre nézett. – Ki a kishölgy?
- A barátnője – szólt közbe Ben.
- Ő Kitty Hudson – válaszolta Kev, miközben észrevétlenül jelezte öccsének, hogy meg fogja ölni.
- Örülök, hogy találkoztunk. De most mennem kell… tudjátok, milyen anyátok. Sziasztok. Ben, légy jó. Kev, ne hagyd, hogy azt csinálja, amit a múltkor.
- Mit csinált a múltkor? – kérdezte Kitty, amikor Mr. McAnders elment.
- Bemászott a mosógépbe.
- Nézünk rajzfilmet? – kérdezte Ben.
- Legalább addig is csendben vagy. Készítek kukoricát. Kitty…

Ben megfogta a lány kezét.

- Jössz velem filmet választani?
- Majd utánatok megyek, ha kész a kukorica – vont vállat Kevin.


***


Amikor Kevin bement a nappaliba egy tállal a kezében, érdekes látvány fogadta; a képernyőn Tapsi Hapsi ugrált, öccse pedig Kitty öléből nézte. Leült melléjük.

- Mi történt veled, Ben? Nem szereted az idegeneket.
- De Kitty-t igen. Ő sokkal kedvesebb velem, mint te.
- Persze, hogy kedvesebb. Ő nem él veled.
- Fiúk! – szólt rájuk Kitty.
- Bocs – Kevin bűnbánó arcot vágott.
- Te vagy az egyetlen barátnője, akire hallgat – ámuldozott Ben.
- Hány barátnője volt eddig? – kérdezte Kitty érdeklődve. Szeme sarkából látta, hogy Kevin arca pirosra vált.
- Még nem tudok számolni – válaszolta Ben.
- Inkább nézzük a filmet – javasolta Kevin gyorsan.


***


Pár óra múlva Ben békésen aludt Kitty karjaiban.

- Nagyon aranyos az öcséd. Én már nagyon szeretnék egy kistestvért, de apám nem aktivizálja magát.
- Amikor alszik, tényleg aranyos. Add ide, ágyba dugom. Addig válassz valami más filmet. Ben filmjeihez már túl idősek vagyunk.

Kevin felvitte öccsét a szobájába, majd visszatért.

- Találtál valamit?
- Szinte mindegyik horrorfilm. Hogy bírod megnézni őket?
- Talán a tesztoszteron miatt.
- Kérdezhetek valamit?
- Te bármit.
- Mi akkor most… együtt járunk?
- Persze. Miért?
- Sosem így képzeltem el. Tudod… volt egy olyan időszak az életemben, amikor nem volt más számomra, csak az álmaim.

Kitty legnagyobb döbbenetére Kevin letérdelt elé és megfogta a kezét.

- Kitty Hudson, leszel a párom jóban-rosszban?

A lány arcán mosoly terült szét.

- Igen.

Kevin felállt és megcsókolta.

- Na, így már tökéletes – mondta Kitty.
- Nem egészen. Gyűrű nincs nálam.
- Azt hiszem, meg tudok bocsátani.

Nyílt a bejárati ajtó; Mr. McAnders jött haza.

- Sziasztok fiatalok. Kev, anyád ott maradt Peg néninél. Csak holnap jön haza. Hol van Ben?
- Alszik.
- Ránézek, aztán én is lefekszem. Jó éjt.

Kevin az órájára nézett.

- Elég késő van. Apukád nem aggódik?
- De, nagyon valószínű.
- Hazakísérlek.


***


Kitty halkan nyitott be a lakásba, azt hitte, apja már alszik. Meglepődött, amikor meglátta a kanapén ülni.

- Szia apa... azt hittem, már alszol.
- Meg akartalak várni, hogy lássam jól vagy… és beszélni szeretnék veled.
- Mit követtem el?
- Láttalak Kevinnel a parkban.

Kitty elpirult, de állta a férfi tekintetét.

- És? Én sem szólok, amikor rajtakaplak Sue-val.
- Meg akarom ismerni a fiú családját, hogy lássam, megengedhetem-e, hogy vele járj.

Kitty leesett állal nézett apjára.

- Visszakerültünk a középkorba és nekem nem szólt senki?
- Halálosan komolyan mondtam.
- Esetleg van valahol egy titkos jegyesem is, akivel a születésem pillanatában eljegyeztél? Ja, bocs. – Kitty szorosan markolta az egyik szék karfáját; az ujjai is elfehéredtek. – 15 évig azt sem tudtad, hogy megszülettem.
- Ezt már megbeszéltük. Az a fiú túl gyorsan halad.
- De legalább nem kellett neki három év!! – tört ki Kitty dühösen, és hangosan bevágta a szobája ajtaját.