33. rész

A három hét gyorsan eltelt; elérkezett az első tanítási nap.
Kitty és Kevin az elmúlt heteket együtt töltötték; minden egyes nap Kitty szemében erősödött egy bizonyos fajta csillogás; ordított róla, hogy nála minden a legeslegnagyobb rendben.
Jack csak lassan kedvelte meg a fiút; de miután látta, milyen hatással van Kitty-re, kissé megenyhült. Ha ő kell, hogy Kitty boldog legyen, hát jó.

***



Kitty kiszállt a kocsiból az iskola előtt; szeme azonnal egy embert keresett a tömegben.

- Ott integet a fiúd – mutatott Jack a bejárat elé.
- Nem a fiúm.
- Ahogy elnézem, hamarosan ez lesz.
- Hagyjál békén és zaklasd Sue-t.
- Sok sikert az első napodhoz, kicsim. Szia.
- Szia, apa – búcsúzott Kitty és megindult Kevin felé.
- Félsz? – kérdezte a fiú, mikor Kitty mellé ért.
- Kicsit.
- Nem hiszem, hogy meg akarnának ölni, de ha igen, csak szólj.
- Tényleg, fáj még a karod?
- Ha hirtelen megmozdítom. Láttad az óta Jonathant?
- Nem, de valami azt súgja, nem is fogom.
- Említett valami Robertet is, most jut eszembe. Ő hol van most?
- Javítóban.
- Látom, megelőztél.

Kitty elmosolyodott, majd feltűnt neki valami.

- Kev?
- Igen?
- Miért bámul minket mindenki?
- Hát… szerintem… szerintem azt hiszik, a barátnőm vagy – Kevin arca érdekes árnyalatot öltött.
- De nem vagyok. „Sajnos” – gondolta a lány bánatosan.
- Még – mormogta a fiú félhangosan, de Kitty meghallotta és csodálkozva nézett rá.
- Úgy értem… még mindig itt állunk? Menjünk be. Ülhetsz mellém.

***

- Olyan furcsa vagy Kitty nélkül – mondta Bobby, amikor Jack belépett az irodába.
- Kitty jelenleg annyira szerelmes, hogy nem lát.
- Hűha… ki a szerencsés?
- Egy osztálytársa.
- És? – kérdezte Tara.
- Mit és?
- A fiú is szereti?
- Szerintem igen. De Kitty-t olyan boldoggá tette, hogy rossz ránézni. Jut eszembe, hol van Sue?
- Késni fog, Levit kell elvinnie valahova – válaszolta Lucy. – Jól állnak a dolgok köztetek?
- Jobb már nem is lehetne – mosolyodott el Jack.

***


Az udvaron Kitty-t pár lány vette körbe, akik különböző kérdésekkel ostromolták. Kevin nem messze állt onnan, hátát egy fának vetve. Kitty a fiú felé nézett és egy ragyogó mosolyt küldött neki. Kevin szíve hevesebben kezdett verni…
Egy barátja támaszkodott mellé.

- Valld be.
- Mit?
- Azt, hogy teljesen beleestél a csajba – biccentett a fiú Kitty felé.
- Ugyan már, Julian. Ő csak egy… barát.
- Reménytelen vagy – grimaszolt Julian.


- Mi van köztetek Kevinnel? – kérdezte Kitty-t a csillogó szemű Kate.
- Semmi. Ő csak egy… barát.
- Szerintem fülig szerelmes beléd – szólt közbe Sandra.
- Lehet, hogy csak azért óvatos, mert a volt barátnőjével csúnyán megjárta – csatlakozott Allison.
- Miért, mi történt? – kérdezte csodálkozva Kitty.
- Itt, a Heraldban, a lányok bármit megtennének, hogy Kevin velük járjon – kezdte Sandra.
- Szomorú, de igaz – tette hozzá Kate.
- De az előző barátnője csak kihasználta… szegény sokáig nem tudta kiheverni. Lehet, fél, hogy benned is csak csalódni fog.
- Ez ostobaság – rázta meg a fejét Kitty. – Tudom, milyen kihasználva lenni. Soha nem tennék vele olyat.

A három lány kérdőn nézett rá. A magyarázkodástól csak a csengő hangja mentette meg Kitty-t. Újdonsült barátaival bement az épületbe, Kevinen gondolkozva.