- Sue, hát itt vagy? – csatlakoztak hozzá barátnői a havas kertben. – Meg fogsz fagyni, nagyon hideg van.
- Úgy éreztem, muszáj kijönnöm gondolkozni – felelte a nő. – Szükségem van friss levegőre.
- Jacken gondolkoztál? – vigyorgott Lucy. – Akkor nem csodálom, hogy nem fázol… a szerelem felmelegít.

- Lucy, azt hittem, ezt már megbeszéltük – nézett barátnőjére Sue. – Én hazajöttem karácsonyra, Jack is hazautazik a szüleihez, nem töltjük együtt az ünnepeket, és valószínűleg úgyis csak teher lennék a számára, de nagyon jóképű, a nők imádják, így hamarosan biztosan talál valakit, akivel boldogan élhet együtt, és nem okoz számára fáradtságot, mint én de végülis érthető, hogy így döntött, egy süket emberrel nehéz együtt élni, és…

- Sue, hagyd abba! – nevetett Lucy barátnője furcsa viselkedésén. – Már megint olyasmiket gondolsz, amik egyáltalán nem igazak. Egyébként pedig te soha nem lennél teher sem Jacknek, sem bárki másnak. Csodálatos nő vagy, Sue, akit mindenki szeret… különösen egy bizonyos sötét hajú, gyönyörű barna szemű, észvesztően helyes különleges ügynök, aki halálosan szerelmes beléd – mosolygott, Sue zavart arckifejezését figyelve.

- Luce-nak igaza van – csatlakozott Tara. – Amint azt nem győzzük ismételgetni, Jack Hudson számára egyetlen nő létezik ezen a világon, és ő most itt áll a kertben… és a neve nem Lucy, sem pedig Tara.
- Lányok, annyira kedvesek vagytok hozzám – mosolygott Sue. – Bárcsak igazatok lenne… Szeretném azt hinni, hogy ez így van.
- Nekünk mindig igazunk van – mosolygott Tara. – Hamarosan te is meglátod.

- Így van – értett egyet Lucy. – Rövidesen számodra is világos lesz, mennyire szeret. De… - ült ki a döbbenet az arcára, a kert bejárata felé nézve. – Ez meg hogy lehet? – kérdezte hitetlenkedve. Barátnői követték pillantását, és meglepve vették tudomásul az érkező személyét.

- Hát te? – kérdezte Tara meglepetten, a feléjük közeledő férfira nézve.
- Én csak… gondoltam, hogy ne töltsük külön a karácsonyt – próbált ésszerű magyarázatot adni ittlétére Jack, gondolatban fejbecsapva magát, amiért nem képes egy értelmes mondatot megfogalmazni szerelme jelenlétében.

- Azt hiszem, Jack nem azért jött, hogy bennünket lásson – nézett barátnőjére Lucy, aki egyetértően bólintott; a két nő pedig a ház felé indult, magukra hagyva a szerelmeseket.