Másnap reggel a szobába lépő Lucyt különös látvány fogadta: Jack és Sue egymást átölelve, mosolyogva feküdt az ágyban, sejthetően egymásról álmodva. Elmosolyodott az elé táruló kép láttán. Mindketten tudják, hogy őket egymásnak teremtette a sors, csak nem merik egymásnak bevallani. De majd én gondoskodom róla, hogy végre összejöjjenek.

A szerelmespárt magára hagyva, halkan becsukta az ajtót és a konyhába ment reggelit készíteni.
- Jó reggelt! – köszöntötte mosolyogva Tara.
- Jó reggelt! – mosolygott vissza Lucy. – Találd ki, mit láttam az előbb – húzódott közelebb izgatottan barátnőjéhez.

- Jack és Sue összejöttek végre? – kérdezte csillogó szemekkel Tara.
- Azt azért még nem, de láthatóan nagyon közel állnak hozzá – mosolygott Lucy sejtelmesen. – Most éppen egymás karjaiban fekszenek, és láthatóan nagyon szépeket álmodnak egymásról…
- Akkor remélhetőleg hamarosan végre egy pár lesznek… - sóhajtott Tara. – Évek óta szeretik egymást, már igazán ideje lenne.
- Ha rajtam múlik, nem kell már sokáig várni erre – kacsintott barátnőjére Lucy.
- Abban biztos vagyok – mosolygott Tara.

- Miről folyik a társalgás? – lépett a konyhába Myles.
- Neked is jó reggelt – nézett rá szúrós tekintettel Lucy. – Egyébként pedig arról beszélgettünk, hogy Jack és Sue talán végre egymásra talál.
- Még mindig itt tartotok? – vetette le magát egy székre Myles. – Ha így megy tovább, nyugdíjas korukban is itt fognak ülni, azon keseregve, hogy vajon tönkretenné-e a barátságukat az, ha bevallják egymásnak az érzéseiket, pedig sugárzik róluk, hogy halálosan szerelmesek egymásba.

- Ha nem tudnád, éppen azon igyekszem, hogy összehozzam őket – vetett rá szúrós pillantást Lucy. – És ahelyett, hogy morognál, jobban tennéd, ha segítenél.
- Segíteni? Miben? Ez a te szakterületed – értetlenkedett az új-angliai.

- Kezdhetnéd mindjárt azzal, hogy amikor egy helyiségben vagytok, magukra hagyod őket, és nem ülsz ott, fokozva amúgy is zavart hangulatukat… - felelte a nő. – Ha kettesben maradnak, talán végre közelebb kerülnek egymáshoz. És kérlek, figyelj arra, hogy hova mikor toppansz be… igazán nem lenne jó, ha ismét félbeszakítanád őket egy olyan fontos pillanatban, amikor végre összejöhetnének – rendelkezett.

- Rendben, majd elvonulok valahova, amikor kedvenc szerelmespárunk megjelenik – csóválta a fejét Myles. – A világért sem szeretném megakadályozni őket abban, hogy egymásra találjanak.
- Akkor ezt megbeszéltük – mosolygott Lucy. – Most már tényleg mindent elkövettünk, hogy végre bevallják egymásnak az érzéseiket és összejöjjenek; remélhetőleg mire véget érnek az ünnepek, már egy pár lesznek – nézett barátaira, akik egyetértően bólogattak.