Tavaszi varázslat
2008.07.16. 21:07
34. rész
34. fejezet
Nagyjából egy héttel Bobby elutazása után a látókörükbe került egy férfi, akinek a neve többször felbukkant a tanú meghallgatások során. Sajnos a férfi, ezen ügyet tekintve mellékvágánynak bizonyult, azonban néhány más régebbi ügyet a letartóztatásával sikeresen lezártak. A sorozatgyilkoshoz viszont nem jutottak közelebb. A rajtaütés során egy hatalmas felhőszakadás kapta el csapatot. Szerencséjükre egy langyos tavaszi zápor volt, de a csoport néhány tagját meglegyintette a nátha szele. Sue és Jack néhány napig tüsszögött, köhögött, azonban Tara nem úszta meg ilyen könnyen, csúnyán megfázott, belázasodott. Carol ismét, mint férje halála után teljes egészében a munkába menekült. A csapat egyre jobban aggódott miatt. Lefogyott, egyre sápadtabb lett. Bobby-ról annyi hírt kaptak, hogy ismét be kellett épülnie a csempészbandába, így nem tudni, hogy mikor ér vissza.
Carol egyre jobban megkedvelte a csoportot, befogadták, egy dolog zavarta csupán, az a figyelem, amit főleg Lucy magánélete iránt tanúsít. Azonban akár hogy is próbálkoztak egyetlen szót sem szólt arról, hogy mi történt közte és Bobby közt. Egy idő inkább Myles társaságában érezte jól magát. A férfi nem zaklatta kérdésekkel. Munkáról, művészetről és természetesen Myles díjnyertes rózsáiról beszélgettek.
Hiába volt sok a munka, éjszakánként nyugtalanul hánykolódott az ágyában, csak a kora reggeli órákban tudott elaludni. Egyik reggel, mikor felébredt, hánynia kellett, szája elé tett kézzel rohant a fürdőszobába.
- Nagyszerű – szitkozódott, majd a konyhába támolygott és készített magának egy csésze gyógyteát – Még csak az hiányzik, hogy én is elkapjam a náthát. - A tea megnyugtatta a gyomrát, és tusolás után ismét jól érezte magát.
Ideje nagy részét az irodában töltötte. Inkább dolgozott, mint egyedül legyen a lakásban, és a Bobby-val történteken rágódjon. Az üggyel kapcsolatban valami nem hagyta nyugodni. Miért ezek a nők? Hogy választja ki őket? Ezekre a kérdésekre nem találtak még választ.
Néhány nappal később D magához hívatta.
- Sápadtnak tűnsz, - állapította meg – Nem érzed jól magad?
Csak a szívem tört össze, válaszolta volna legszívesebben.
- Csak egy kicsit kimerült vagyok – felelte e helyett. – Lehet, hogy egy kicsit meg is fáztam.
- Pihenned kellene. – mondta Demetrius.
- Minden rendben. Jól vagyok.
- Haladtok az üggyel? – kérdezte D
- Nem igazán, csak csekély előrelépés történt.
Aznap sokáig bent dolgoztak az irodában, éjjel Carol a kimerültségtől mélyen és nyugodtan aludt. Reggel ismét hánynia kellett. Nyilvánvaló volt, hogy valamilyen makacs torokgyulladást szedett össze. Az előző naphoz hasonlóan gyógyteát készített magának, ivott egy csészével és rövidesen jobban érezte magát. Az elkövetkező napokban is hasonlóan indultak a reggeljei.
folyt.köv.
|