Délután Mr. és Mrs. Thomas szokásukhoz híven körbelátogatták szomszédjaikat egy kis házi süteménnyel és szörppel. Sue és Jack kettesben maradt. Itt az idő! gondolták egyszerre.
- Olyan szép napos idő van. – jegyezte meg Jack tétován. – Nincs kedved kiülni egy kicsit a hintára? Beszélgethetnénk…
- Szívesen – bólintott Sue sietve. – Menj előre, viszek egy kis limonádét. Mit szólsz?
- Jól hangzik. Akkor a hintánál találkozunk!
Az évszakhoz képest meleg tavaszi délután volt. Az a különös pillanat a délután és az este között. A nap vérvörösen merült alá, rubinpirosra és aranyszínűre festve a felhőtlen eget. Enyhe szél fújt. Sue leült Jack mellé a hintára, és átnyújtott neki egy pohár limonádét. Jack egyik lábával meghajtotta a hintát. Mindketten igyekeztek úgy tenni, mintha higgadtak volnának, pedig a szívük torkukban dobogott. Gyerünk, vágj bele! – biztatta magát Sue. Végül Jack szólalt meg először.
- Nem is tudom, hogy hogyan köszönjem meg, hogy eljöhettem veled….
- Nem tesz semmit… - Jack felemelte a kezét.
- Várj, hadd fejezzem be.
Jack a hinta előtt álló asztalkára helyezte a poharát, és Sue felé fordult. Hátradőlt, karját a függőágy támlájára tette és a lányra nézett. A tekintete olyan volt, mint egy érintés. Mintha az arcát simogatta volna.
- Soha nem ismertem olyan embert, mint te, aki ennyire kedves, megértő és gyönyörű. Úgy érzem, hogy egész eddigi életemben hasztalan kerestem valamit. Vágytam valami után. – megfogta a lány kezét. - Mindenki vágyik valamire. De nem mindenki tudja, hogy mire, és nem mindenkinek adatik meg, hogy rátaláljon arra, ami után vágyakozik.
- És te, Jack? Te tudod, hogy mit akarsz?
- Igen, pontosan. Nem tudok többé színlelni, Sue. Sokáig jól megvoltam kötelékek és kötelezettségek nélkül, nem akartam feladni a függetlenségem. Azonban amikor három évvel ezelőtt betoppantál az életembe, rájöttem, hogy mit kerestem, mire vágytam. Abban a pillanatban tudtam, hogy te vagy az, akire szükségem van, akit eddig kerestem.
- Jack..
- Ne, Sue, ha most félbeszakítasz, talán nem lesz bátorságom folytatni. – tette ujját a nő ajkára.
- Egy egészen új világra nyitottál ablakot. Segítettél, hogy jobban megismerhessem magam, hogy jobb ember legyek. Soha senkivel nem éreztem azt, amit akkor érzek, ha veled vagyok. Annyiszor próbáltam összeszedni a bátorságomat, hogy elmondjam neked. Lassan felemelkedett. Kézen fogta Sue-t és felhúzta a hintáról. Arcát tenyerébe vette, fejét kissé hátrahajtotta, hogy a lány ne térhessen ki a pillantása elől.

folyt.köv.