Egy félórával később a nappaliban gyűltek össze. Jack-nek tetszett az ötlet, hogy az ünnep ürügyén megajándékozzák egymást valami aprósággal, és már előre örült a Sue arcán tükröződő meglepetésnek, amikor majd az ő ajándékát bontja ki.
- Sue a húsvéti nyuszit. – jelentette ki Mr. Thomas.
- Mióta tudok olvasni, nem bújhatok ki ez alól – magyarázta Sue jó kedvű nevetéssel. Kiosztották a „fészkeket”. Jack egy sportról szóló könyvet talált. Mosolyogva figyelte, amint Sue kicsomagolja a saját ajándékát. Egy üveggel kapott a kedvenc meggyszörpjéből.
- Ebből sosincs elég neki otthon. – jegyezte Jack.
- Jó tudni, hogy valaki törődik a lányommal – felelte mosolyogva az asszony és jelentőségteljes pillantást vetett lányára.
Sue gyorsan elfordult, nehogy észrevegyék, hogy elpirult. Nem is gondolta, hogy Jack szemlátomást gondosan figyelte, hogyan él.
Nagy sikere volt Jack ajándékainak. Sue apja egy barkácskönyvet, anyukája, pedig egy szakácskönyvet kapott. Sue a férfitől kapott ajándékát legszívesebben egyedül bontotta volna ki. Lassan nyitotta ki a dobozt. Egy aranylánc volt benne, apró virágmedállal, amelynek a közepét egy rubint díszítette.
- Hát ez csodálatos! – kiáltott fel Sue, és a legszívesebben Jack nyakába ugrott volna.
- Örülök, hogy teszik. – A férfi érezte, hogy melegség tölti el a lány mosolyától.
- Segítesz felvenni? – kérdezte tétovázva. Jack ujjai alig értek a bőréhez, amikor a láncot a nyakába akasztotta., de beleborzongott és érezte, hogy a férfi is megremeg. Aztán a férfi kibontotta az ő ajándékát is, egy antik stílusú nyakkendőtűt kapott.
- Gyönyörű – mondta a férfi és magától értetődő mozdulattal, megfogta Sue kezét. Te vagy a gyönyörű,egészítette ki gondolatban.

A délelőtt szinte elrepült. A két férfi jól kijött egymással. Sportról, utazásról beszélgettek. Sue segített az anyjának elkészíteni a fényűző ünnepi ebédet.
- Peter küldött, hogy vigyek ki még egy üveggel ebből finom üdítőből. – lépett be Jack a konyhába.
- Mondja meg az uramnak, hogy mindjárt kész az ebéd. – mondta Carla.
- Ez ellen bizonyára nem lesz semmi kifogása – válaszolta Jack mosolyogva – A felfújt illatára már most összefut a nyál a számban.
Az ebédnél Jack olyan odaadóan nézett Sue-ra, hogy azt sem vetette észre, amikor Mrs. Thomas felé nyújtotta a pecsenyéstálat. Teljesen elbűvölte. Hogy megadják a módját átöltöztek az ebédhez. Sue, most egyszerű világoskék spagetti pántos ruhát viselt. Annyira elbűvölte Sue szeme. Gyengéd melegség áradt belőle.
- Most egyen – zökkentette ki Mrs. Thomas a gondolataiból. – Lesz még idejük, hogy egymás szemébe nézzenek.
Sue hirtelen félrenyelt és köhögni kezdett. Jack zavartan felnevetett.
- Jó ötlet. De el kell ismernie, hogy a lányának gyönyörű szép szeme van.
- Nemcsak a szeme szép fiatalember.
Sue érezte, hogy elvörösödik. Olyan szép, amikor elpirul. gondolta Jack.
Ebéd után, miután a lányok gondoskodtak az ebédről, a fiúkra hárult a mosogatás.
- Azt hiszem most már tudom, hogy Sue honnan örökölte szakácstudományát. – jegyzete meg Jack.
- Sokszor vacsoráztok együtt? – érdeklődött Peter.
- Nem olyan gyakran, mint szeretném. – válaszolta mosolyogva Jack.
- Fiam, most hogy igy egyedül vagyunk, beszélni szeretnék veled. – Mr. Thomas megtörölte kezét és leült a konyhaasztalhoz, jelezte Jack-nek, hogy üljön ő is le.
- Én is szerettem volna Önnel beszélni. – mondta Jack.

folyt.köv.