Miután kicsomagoltak, lementek a nappaliba. Levi rögtön elfoglalta helyét a kandalló előtt, melyben lobogó tűz kellemes meleget árasztotta el a helyiséget. Az elkövetkező órákat azzal töltötték, hogy felraktak még néhány virágfűzért és eldugtak egy seregnyi színes, festett tojást. Jack is kivette a részét. Olyan volt, mintha egy boldog család lettek volna. A hosszú út kifárasztotta a két fiatalt, így vacsora után a szobáikba mentek.
- Akkor…. viszlát reggel. Szép álmokat! – mondta Jack a szobája előtt.
- Köszönöm, neked is – felelte Sue fojtott hangon.
– Örülök, hogy elhívtál. – hirtelen Sue-hoz hajolt és megpuszilta az arcát. - Én biztosan szépet fogok álmodni – felelte halkan a férfi – Jó éjt, Sue!
- Jó éjt, Jack! – suttogta a lány halkan, majd a szobájába sietett. Becsukta az ajtót és neki dőlt. A szíve majd kiugrott a helyéből. Ez nem mehet is tovább! Annyira kedves és figyelmes volt egész nap, de néha olyan furcsa tekintettel nézett. Holnap beszélek vele. Lesz, ami lesz elmondom, hogy mit érzek. Hogy szeretem!
Ezt nem bírom így tovább! Szükségem van Sue-ra! Olyan kedves volt hozzám egész nap. Legszívesebben a karjaiba vettem volna magam. Holnap beszélek vele! Remélem Bobby-nak lesz igaza. Nem tudom tovább titkolni, hogy mit érzek iránta. Szeretem őt. Teljes szívemből szeretem!

folyt.köv.