- Szia! – mosolygott rá a lány, olyan kedvesen, hogy szíve hevesen kezdett verni. Sue nem is sejtette, hogy milyen csábos jelenség ebben a pillanatban. Jack elbűvölve nézett rá. Majd kényszeríttette önmagát, hogy elszakítsa róla tekintetét.
- Szia! Gyertek be! – mondta és boldogan tárta ki az ajtót. Levi rögtön besurrant és kényelmesen elhelyezkedett a dívány előtt. A férfi elképzelni sem tudta, hogy miért jött ide a lány. De az biztos, hogy nem azért, amire ő olyan emésztően sóvárgott.– Foglalj helyet! Látod Levi már kényelembe helyezte magát! – nevetett fel. – Megkínálhatlak valamivel?
- Nem, köszönöm. Hogy érzed magad? – kérdezte a férfi oldalára pillantva.
- Jól, köszönöm. Nem komoly. Ijesztőbb volt, mint ahogy kinéz. – felelte Jack, felemelte a fejét. Mélyen Sue szemébe nézett, mintha keresett volna a tekintetében valamit. Annyira gyönyörű! Sue elpirult. Istenem! Ha tudná, hogy mikor így néz, legszívesebben a karjaiba vetném magam. Ilyenkor úgy érzem, hogy talán többet is érez irántam, mint csak egy barát. De hát ez képtelen, miért pont én kellenék neki. Ha tudná, hogy mennyire féltem, hogy elveszítem. Jack látta, hogy Sue tekintete elkomorul, ezért úgy érezte, hogy ideje témát váltani.
- Mi szél fújt erre? Nem úgy volt, hogy hazautazol húsvétra?
- De igen. Holnap indulok! Minden évben megszoktuk tartani ezt az ünnepet. Csak szerettem volna megkérdezni.. – nyelt egy nagyot, habozott - hogy nem volna kedved a családommal tölteni az ünnepeket? – El sem hiszem, hogy megkértem! És, ha nemet mond? Sue szíve olyan hangosan dobogott, hogy biztos volt benne, hogy Jack is hallja. A férfi néhány pillanatig szótlanul bámult a lányra. Kérlek, mondj már valamit! – könyörgött magában a lány.
Ezt nem tudom elhinni. Ez a csodálatos nő arra kér, hogy utazzak vele a szüleihez? Ha tudnád, hogy semmire sem vágyom jobban, mint veled tölteni az ünnepeket, sőt nem csak az ünnepeket, de életem hátralévő napjait. Mindent megadnák, ha te is így éreznél!
- Szívesen! – felelte a férfi. Látta, mint a lány szeme felcsillan. Talán…, ne egyelőre ne lovald bele magad. Lehet, hogy csak egy baráti gesztus, de ez most nem érdekel, a lényeg, hogy vele lehetek. – A szüleid mit szólnak hozzá?
- Megkérdeztem őket. Szívesen látnak. A bátyáim idén sajnos nem tudnak jönni.
- Úgy illik, hogy valami kis ajándékot is vigyek. – mondta mosolyogva Jack.
- Egyáltalán nem szükséges. – válaszolt Sue. Bőven elég, ha te ott leszel!
- Lehet, de én ragaszkodom hozzá. – Jack felállt. – Eljönnél velem vásárolni?
- Természetesen. – nézett rá a lány.
- Egy perc és itt vagyok. – tűnt el a szobájában Jack, hogy átöltözzön.
- Vigyázz a sérülésedre. Nem kell sietned, az egész délután ott van! – kiáltotta utána Sue. Együtt töltjük a délután.
Igen, miénk az egész délután és a hétvége. – gondolta Jack miközben belebújt pulóverébe.
Gyorsan elrepült a délután. Végig jártak jó pár boltot, amíg megtalálták a megfelelő ajándékokat. A vásárlás után elmentek vacsorázni. Megállapodtak, hogy Jack reggel Sue-ért megy.

folyt.köv.