A boldogság szigete
2008.07.16. 13:38
20.
Amikor legközelebb felébredt, a nap már magasan járt. Tara a karjában feküdt, feje a vállán pihent. Bizalmasan átkulcsolta lábával a combját, kezét, pedig szinte magától értetődően a mellkasán pihentette, mintha megnyugtatná a szívdobogása. Bobby elmosolyodott. Legszívesebben egész nap így maradt volna. Rápillantott az órájára.Már ennyi az idő? Fel kell hívjam Jack-et! Óvatosan, nehogy felébressze Tara-t kimászott az ágyból.
Fényes napsugarak szűrődtek be a félig összehúzott függönyön, amikor Tara felébredt.
- Bobby.. - mormolta álmosan és kinyújtotta karját a férfi után. Fájdalom hasított szívébe. Üres volt az ágy mellette.Lehet, hogy csak álmodtam az egészet? Kinyitotta szemét. . Az összegyűrt ágynemű arról tanúskodott, hogy nem álmodott. Bobby ott aludt mellette. De jó lett volna a karjaiban felébredni! - sóhajtott.
- Jó reggelt! – hallotta meg az imádott férfi vidám hangját az ajtó felől.
- Jó reggelt! – mosolygott rá a lány.
Bobby kezében lévő nagy tálcát letette az ágyra, majd leült.
- Hogy érzed magad?
- Sokkal jobban.
- Remélem éhes vagy? Hoztam mindent. – mutatott a tálcára, ami meg volt pakolva minden földi jóval. – Van egy jó hírem is.
- Mi az? – nézett rá kérdőn Tara, miközben elvett egy pirítóst, majd megkente lekvárral.
- Hajnalban megérkezett Daniel.
- Ez nagyszerű! Ő miért jött köszönni?
- Üzeni, hogy amint el tud szabadulni az irodából, jön. Elég sok munka gyűlt össze, amíg távol volt, de ha gondolod, reggeli után benézhetünk hozzá.
- Alig várom, hogy lássam. – mondta csillogó szemmel Tara. Bobby érezte, hogy fájdalom nyilall szívébe. Bár Daniel állította, hogy csak baráti érzéseket táplál Tara iránt, ő nem volt biztos benne, hogy Tara is úgy érez barátja iránt.
- Te nem eszel? – kérdezte Tara.
- Ha hagysz nekem is. – kacsintott rá a férfi. Tara szíve hevesebben kezdett verni.
- Tessék. – nyújtott át a megkent pirítóst a férfinek. – Ne mond, hogy a feleséged eleszik előled mindent.
- Beszéltem Jack-kel is. – harapott a kenyérbe Bobby.
- Valami fejlemény tegnap óta?
- Nehezen boldogulnak nélküled. – mondta mosolyogva Bobby. – Sikerült lenyomozniuk ezt a Sanders-t.
- És? – nézett Tara a férfira kíváncsian.
- Nos, nem egy ma született bárány. Több volt barátnője jelentette már fel, mert zaklatta őket.
- Ó!
- Sajnos tárgyalásig soha nem jutott az ügy, mert a nők mind visszavonták a feljelentést. Az egyikük Washingtonban él, Jack és Sue elmennek hozzá és kikérdezik.
- Ő áll a merényletek mögött? – kérdezte Tara.
- Ezt még nem tudják. – fogta meg kezét Bobby. – Elképzelhető. Miután tőled elment összeverekedett valakivel, így néhány hónapot a rácsok mögött töltött. Nem sokkal az előtt szabadult, hogy az első támadás ért volna.
- Tudják, hogy most hol van?
- Nem. Felmondott a munkahelyén. Hetek óta senki nem látta. Amit még sikerült kideríteni, hogy az elmúlt néhány napban jelentős összeget emelte le a bankszámlájáról.
- A két kocsis támadás lehetett ő – morfondírozott Tara. – de a késes támadó biztos, hogy nem ő volt. Felismertem volna. Gondolod, hogy talán felfogadott valakit, hogy…. – nyelt egy nagyot, - hogy megszabaduljon tőlem? Erre kellhetett a pénz?
- Ez már nekünk is eszünkbe jutott. Jack odaadta a támadód képét Howie-nak, hogy nézzen utána.
- Mi a következő lépés? – kérdezte Tara.
- Hát a következő, hogy felöltözöl és meglátogatjuk Daniel-t, rendben? – mosolygott kedvesen Bobby. – Aztán majd meglátjuk.
- Köszönöm! – mosolygott rá a lány.
folyt.köv.
|