A boldogság szigete
2008.07.16. 13:22
4. rész
4.
Éppen a desszertnél tartottak, amikor megszólalt Daniel telefonja.
- Parker….Most?....Úgy volt, hogy holnap…. Igen értem….Ott leszek. – nagyot sóhajtva tette le a telefont. – Sajnálom, de mennem kell.
- Most? Miért? – fordult barátja felé Tara.
- Egy holnapi találkozómat áttették mára. Nagyon sajnálom. Megyek hívok egy taxit.
- Vidd el a kocsim. – vette elő kulcsait Tara.
- Valaki haza tud majd vinni?
- Majd én hazaszállítom. – ajánlotta rögtön Bobby.
- Kösz, haver. – bólintott Bobby felé. – Biztos összefutunk még az elkövetkező napokban, akkor beszélünk. – majd visszafordult a többiekhez – Örülök, hogy megismerhettelek benneteket. Tara-val küldök néhány prospektust. Hátha kedvet kaptok egy kis kikapcsolódáshoz.
- Köszönjük.
- Viszlát. Reggel érted megyek. – puszilta meg Tara arcát, majd kisietett az étteremből.
Nem sokkal Daniel távozás után Sue, Jack, D és Donna is elment.
- Akkor ezek szerint a te nyaralásod meg van oldva. – mondta Lucy.
- Igen! – bólintott Tara. – És ti?
- Azt hiszem, én hazamegyek – mondta Bobby – Anyukám hetente telefonál, hogy mikor lát újra. Lucy? Myles?
- Eddig nincs ötletem. – rázta meg fejét Lucy.
- Egy egyetemi évfolyamtársam hívott el a nyaralójukba, de még gondolkodom a dolgon.
- Amondó vagyok, hogy – kezdte Lucy – miután Sue és Jack visszajött Tara és te Bobby menjetek, nektek már vannak terveitek. Mit szólsz hozzá Myles?
- Legyen! – vonta meg vállát a férfi.
- Na, akkor ezt is megbeszéltük. – nyugtázta Lucy.
- Na, ha így minden el van rendezve, menjünk mi is. Holnap még vár ránk a munka – jegyezte meg Myles.
Miután elköszöntek egymástól mindenki az autója felé vette az irányt.
Bobby előzékenyen kinyitotta a kocsiajtót Tara előtt, majd megkerülte a járművet és becsúszott a kormány mögé. A szűk térben Tara annyira zavarban volt Bobby jelenléte miatt, – amit nem tudott mire vélni, hiszen nem ez volt az első alkalom, hogy a férfi hazavitte - hogy egyszerűen képtelen volt bekapcsolni a biztonsági övet.
- Hadd segítsek! – ajánlotta Bobby. Tara megborzongott, ahogy keze a csat hideg fémje és a férfi meleg ujjai közzé szorult.
- Köszönöm, most már megy – mondta elfúló hangon.. Remélem, nem veszi észre, hogy milyen érzéseket vált ki belőlem a közelsége.
Ha tudná, hogy milyen érzéseket vált ki belőlem csak az, hogy megérintem.Bobby csak mosolygott a lányra, ügyesen ide-oda mozgatta a csatot, s az egy kattanással a helyére került.
- Köszönöm a segítséget – mormolta Tara, és várta, hogy Bobby visszahúzza a kezét, s elhelyezkedjék a vezetőülésen. Ő azonban nem mozdult, arcuk, pedig csupán pár centire volt egymástól. Tara tekintete a férfi szájára tévedt. S jóllehet az előbbi érintés csak pillanatnyi volt, a kellemes bizsergés nem múlt el. Ha a férfi nem húzódik vissza, még a végén letámadja… No, szép dolog Tara, ez aztán a hidegvér! – rótta meg magát a lány a gondolatért.
A férfinek átfutott az agyán, milyen veszélyes helyzetben vannak. Mi történne, ha megcsókolnám? Nem, nem tehetem, amíg nem tisztáztam vele az érzéseimet. Nem akarom, hogy félreértsen. – Ezzel visszahúzódott és beindította a motort.
Mi folyik itt? – nézett Tara mereven maga elé. – Miért csinálja ezt velem? Mit tettem volna, ha újra megcsókol? A legjobb lenne tisztázni végre vele a dolgokat. Mit csináljak?
- Mire gondolsz? – kérdezte hirtelen Bobby, hogy megtörje a csendet.
- Rád – vallotta be bizonytalan hangon Tara. Ezt most tényleg kimondtam hangosan? Normális vagyok?
- Unalmas lehet!
- Egyáltalán nem. – mosolyodott el Tara. – Valóban olyan régóta ismered Danielt?
- Igen. – bólintott. - A katonai kiképzésünk alatt ismerkedtünk meg, egy gyakorlaton. Na a témánál vagyunk! Talán sikerül megtudnom, hogy milyen kapcsolat van köztük.
- Ugyanabban az egységben szolgáltatok?
- Nem. – rázta meg a fejét Bobby. – Egy nagyobb gyakorlaton futottunk össze. – kis szünetet tartott - Sérülten találtam rá és orvoshoz vittem.
- Várj, úgy érted, hogy veszélybe sodortad magad miatta?
- Akkor nem gondolkoztam azon, hogy mi lesz velem.
- Meg is halhattál volna? – vett mély levegőt a lány, hangjából megdöbbenés csendült ki.
Bobby hallgatását Tara igennek vette. Érezte, hogy mennyire nehezére esik a férfinek erről beszélni, így nem kérdezett többet. Miközben oldalról méregette a férfit, az hirtelen a fékre taposott. Ha az öv nem akadályozza meg, Tara előrezuhant volna. Értetlenül figyelte, amint Bobby sebesen forgatja a kormányt, és gázt ad. A kocsi csikorgó gumikkal pördült meg a tengelye körül.
folyt.köv.
|