2.

Bobby ígéretéhez híven sem másnap, sem később nem hozta elő a történteket. Az elkövetkező hetek, hónapok gyorsan teltek. Ezen idő alatt vagy a sorsnak vagy a véletlennek köszönhetően Tara és Bobby egyre több időt töltött együtt. Minden egyes együtt töltött perc élményszámba ment, legyen szó akár a munkáról, akár egy-egy baráti összejövetelről. Rengeteg munkájuk volt és mindamellett készültek a nagy eseményre is. Sue és Jack esküvőjére!

Egy gyönyörű, szikrázó, napsütéses júniusi napon került sor az esküvőre. Sue egyszerűen mesésen nézett ki hófehér két részes ruhájában, melynek szív alakú kivágású felsőrészét fehér-óezüst hímzésű csipke takarta. A halványlila virágokból készült csokrának színe visszaköszönt Tara és Lucy mély V-nyakkivágású selyem ruháján. A lányok sok férfi szívét megdobogtatták aznap. Amikor pedig a fiúk jelentek meg galambszürke öltönyeikben a terem több részéből vágyakozó sóhajok röppentek fel. Mindenki az ifjú párra koncentrált, így senkinek nem tűnt fel, hogy Bobby szinte egész nap nem tudta levenni szemét Tara-ról, és, hogy Tara is sokszor felejtette szemét Bobby-n.

Az örömteli eseménybe azonban sajnos némi üröm is vegyült, mivel két nappal később már egy nagyhorderejű, több államot és ügynökséget érintő rajtaütés sorozatban kellett részt venniük, így az ifjú párnak a nászutat el kellett halasztania. Az akció a tervek szerint zajlott le. Egyetlen áldozatot követelt csak: Myles kocsiját. A jól megszerzett rajtaütésnek köszönhetően három terrorista sejtet és két droglabort sikerült felszámolniuk.

Az ügy nagyságát mutatta, hogy két nap alatt végeztek a jelentések és elszámolások megírásával.
- Azt hittem már soha nem érünk a végére. – nyögött fel Myles. – Itt vannak az utolsó papírok. – nyújtott át egy paksamétát Lucy-nak.
- Tényleg Myles beszéltél már Randy-vel autó ügyben? – kérdezte vigyorogva Bobby.
- Nem, nem sikerült elcsípnem, de nagyon remélem, hogy most nem fogja úgy elhúzni az időt, mint a Dessa ügyben. – csóválta meg fejét Myles.
A többiek felnevettek. Jól emlékeztek az ügyre, nemcsak Sue és Jack miatt, akiket hónapokig cukkoltak a „házasságukkal”, hanem mivel a beígért egy hónap helyett Myles-nak két hónapot kellett várni az új autóra.
Lucy felállt és kinyújtóztatta a gépeléstől elgémberedett tagjait.
- Este akkor mindenki jön? - kérdezte.
- Igen!
- Persze, ki nem hagynánk, főleg, hogy most Myles-on a sor, hogy fizessen! – nézett Jack munkatársára.
- Micsoda? – kérdezte felháborodottan Myles – a múltkor is én fizettem, most Bobby következik.
- Nem, nem. – rázta meg fejét Bobby – Emlékezz csak vissza! A legutóbbi alkalomkor még a vacsora vége előtt elmentél, mert a kedves szomszédod ismét kitalált valamit a bosszantásodra. Hogy is hívják az ürgét?
- Webber! – vágta rá Tara.
- Bizony, bizony! – bólogattak a többiek.
- Ti még itt vagyok? – lépett be D az irodába.
- Most lettünk kész, de már itt sem vagyunk! – pattant fel Bobby.
- Este te is jössz Donnával, ugye? – kérdezte Sue barátját.
- Eddig úgy tűnik. Reméljük, semmi sem jön közbe. – vonta meg vállát a férfit – És ha már még mind így együtt vagyunk, szeretném tolmácsolni a főnökség dicséretét a jól sikerült akció miatt és egy kis jutalmat ajánlottak fel a csapatnak.
- Mi?
- Milyen jutalmat?
- A csapat 1 hét szabadságot kap….
Örömujjongásban törtek ki.
- Várjatok! Várjatok! – csitította őket D – Azért nem olyan egyszerű a dolog.
- Miért? – kérdezte Jack.
- Mivel az egész csapat nem mehet el egyszerre…. – kezdte.
- Hogy? – csodálkozott Lucy
- Felváltva vehetitek ki az egy hetet. – fejezte be a mondatot.
- Mindig csak egy ember? – kérdezte Myles.
- Így is lehet, azonban a kikötés annyi volt, hogy minimum négy embernek mindig itt kell lennie. De a többi rátok van bízva.
- És mikortól él ez a lehetőség? – kérdezte Sue.
- Ha még a héten leadjátok a beosztást, akár már a jövő héttől.
- Nem tudom, hogy ti mit szóltok hozzá, de szerintem Sue és Jack legyen az első – mondta Tara – úgyis elmaradt a nászútjuk.
Lucy helyeslőn bólogatott.
- Egyetértek. – bólintott Bobby.
- Én is. – mondta Myles.
- Köszönjük. – mosolygott barátaira az ifjú pár.
- Ezt megbeszéltük. És tovább? – érdeklődött Myles.
- Majd a vacsorából megbeszéljük a párosítást. – ajánlotta Tara.
- Rendben.
- Jó ötlet. – helyeselt Lucy közben összepakolt – Én elmentem. Este 7-kor találkozunk.
- Várj! – szólt utána Tara – Én is megyek veled, még be kell ugranom valahova. Viszlát este!

folyt.köv.