13.

- Elárulod, hogy hova megyünk? – kérdezte Sue, miután beszálltak a kocsiba.
- Nem. – felelte tömören a férfi és már indított is. Most, hogy így kettesben maradtak, a levegő megtelt feszültséggel. Sue nem tudott mit mondani, és nem is akarta a vezetésben zavarni a férfit.
Csendben autókáztak jó egy órát, amikor is Jack egy kétszintes ház előtt parkolt le.
- Hol vagyunk? – kérdezte Sue.
- Gyere, szálljunk ki.
Sue követte a férfit, aki zsebéből előhúzta a kapu kulcsát.
- Jack, miért hoztál ide? Ki lakik itt?
- Senki. Eladó.
- Eladó? Te házat akarsz venni? – nézett rá csodálkozva Sue.
- Igen. – bólintott a férfi. – Gyere, menjünk be.
- Hogy-hogy van kulcsod? A tulaj csak úgy odaadta?
- Igen. A házat úgy sem lehet ellopni, egy kulccsal pedig mit kezdhet egy ember. – nevetett Jack.
Beléptek a kapum. Szépen ápolt, gondozott kerten keresztül vezetett az út egy fehér téglából épült házig. Az ablakokban virágos ládák. Sue-t első pillanatra elbűvölte a ház.
Jack kinyitotta a bejárati ajtót és beléptek.
- Hogy tetszik? – kérdezte a férfi.
Sue a csodálkozástól szóhoz sem jutott. A ház, olyan volt, mint egy álom. Jack végigvezette a földszinten. Megmutatta a konyhát, az ebédlőt, a dolgozószobát. Sok munka volt még a házzal, de már most látszott, hogy ha elkészül, tökéletes lesz.
- Az emeleten vannak a hálószobák. – mutatott a lépcsőre Jack. - Menjünk a nappaliba. – fogta kezét a férfi. – Na, mit szólsz hozzá? – kérdezte, miközben várakozva nézett a lányra.
- Jack, ez a ház csodálatos. – mondta. A nappaliban az a kék függöny volt, amelyet Lucy-vel együtt kinéztek. – De nem túl nagy ez egy személynek?
- Egy személynek igen, de nem egyedül tervezem, hogy beköltözöm ide. – válaszolta.
Sue ledermedt. Melyik nővel költözik? A szőkével, vagy amelyik összekarmolta? Nyugi! – intette le magát.
- Nem egyedül? – kérdezett vissza óvatosan.
- Bizony. – bólintott a férfi. – Tudod megismertem egy csodálatos lányt….
Nem, nem….ezt nem bírom hallani, gondolta Sue.
- …vele szeretnék.
Hirtelen düh öntötte el Sue-t.
- Ezt nem értem! – kezdett fel-alá sétálni a szobában. – Akkor miért velem és nem vele nézed meg a házad?
- Vele nézem. – mondta halkan a férfi az ablak felé fordulva.
- Jack! – kiáltott rá Sue. – Pontosan tudod, hogy ha nem rám nézel, nem látom, amit mondasz!
Jack lassan Sue felé fordult.
- Vele nézem. – ismételte meg és közben jelekkel mutatta is.

folyt.köv.