Nem kell mindig a szemnek hinni
2008.07.16. 13:10
9. rész
9.
A megnyitó napján sokáig dolgoztak, így Sue kénytelen volt az irodába átöltözni. Az egyik tárgyalóba ment, míg Lucy ügyelt arra, hogy senki ne zavarja meg.
- Fantasztikus ez a ruha! – lelkendezett, mikor meglátta Sue-t. – Hogy-hogy nem láttam eddig?
- Tegnap akadtam rá az egyik boltban. Hirtelen ötlet volt, hogy megvettem.
- Jól tetted. – mosolygott Lucy – Mindenki el lesz ragadtatva tőled.
- Ugyan már. – pirult el Sue. – Te jó ég! – kiáltott fel, mikor az órájára nézett. – El fogok késni.
- A táskád? – kérdezte Lucy.
- Az asztalomon hagytam. – csapott a homlokára, majd a két lány visszasietett.
Jack, Bobby és Myles Tara asztala mellett álltak, amikor Sue-ék beléptek. Mindannyian felé fordultak.
- Úgy látom, hogy Hamupipőke újra színre lép. – jelentette ki Bobby.
- Köszönöm. – pirult el Sue.
Bobby Jack-re pillantott, aki úgy állt mellette, mint akibe villámsújtott. Nem tudta levenni szemét a lányról. Sue egy egyszerű égszínkék színű, négyszögletes nyakkivágású, a hátán V-kivágású, térdig érő ruhát viselt. A karján a ruhához passzoló kiskabátot tartott, amelyen apró hímzések voltak.
- Szerencsés fiú ez a David. – jegyezte meg Tara.
- Nem sokáig, ha nem sietek. – nevetett fel Sue. – Holnap találkozunk.
- Jó szórakozást. – mondta Myles.
Az elkövetkező napokban Lucy mindig gondoskodott arról, hogy Sue-nak legyen tenni valója, így hiúsítva meg a David-del való találkozóit. Szerencséjükre akaratán kívül Randy is besegített, mivel egyik reggel Demetrius hivatta Sue-t az irodájába és közölte, hogy néhány napig Randy mellett kell dolgozzon. Sue saját magát is meglepve örömmel vállalta a feladatot, mivel egyre nehezebb volt nap, mint nap látnia Jack-et, aki egyre boldogabbnak és elégedettebbnek tűnt, Sue viszont ezzel egyenes arányban lett egyre szomorúbb és boldogtalanabb. Jack néha órákra eltűnt, és általában széles mosollyal az arcán tért vissza.
Egy héttel később Amanda kereste fel Sue-t és megkérdezte, hogy nem lenne-e kedve elkísérni egy három napos kirándulásra, amit az iskola szervez. Apukájának el kell utaznia, de felnőtt kíséret nélkül nem mehet. Sue örömmel teljesítette a lány kérését. Ki kell mozdulnia a városból. Végig kellett gondolnia, hogy mihez is akar kezdeni. Fájó szívvel gondolt arra, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha az áthelyezését kérni, egy másik városba. Másnap reggel Sue felkereste Demetriust, aki elengedte a lányt.
folyt.köv.
|