10./ fejezet

Sue csendesen sírdogálva feküdt az ágyon. Térdeit a melléhez húzta és szorosan átölelte. Csak haza akart menni. Nagy fájdalmai voltak. Nem csak érzelmileg, de testileg is. A férfi nagyon megverte őt, csodálkozott, hogy egyáltalán még életben van. Nem erőszakolta meg, de sok rosszat csinált vele. Megérintette őt és megcsókolta olyan helyeken is, ahol nem illik. Aztán kényszeríttette, hogy ő is ezt tegye. Aztán mikor megtagadta az engedelmességet, úgy megverte, hogy majdnem belehalt. Az egész teste fájt, arcát vér borította. Jack-et akarta. A férfira gondolva újra sírni kezdett. A férfi nevét sikította, majd szívet-tépően zokogni kezdett. A fájdalma és Jack hiánya annyira intenzív volt, hogy nem kapott levegőt. Ez tovább nyomasztotta. Lassan sikerült megnyugodnia és lélegeznie. Végül megadta magát egy másik rémálomnak, elaludt.

----------

Jack óvatosan közeledett a bejárati ajtó felé. Bekukucskált az egyik törött ablakon. Semmit nem látott. Nem látott autót, azon tűnődött, hogy Simmons itt van-e még. Nos ha ő nincs, lehet, hogy Sue igen. Itt kell, hogy legyen.

--------

Lucy újra sírásban tört ki, miután meglátta a képet. Ismét Myles vigasztalta. Bobby-nak el kellett fordulnia. Sue egész testét kék-zöld foltok borították. Csak a fehérneműi voltak rajta. Arcát vér borította, és egy vágás húzódott keresztül az arcán. Halottnak tűnt. Szeme be volt kötve, így nem tudták, hogy azok nyitva vannak-e vagy csukva.
„Nos, magzati pozícióban van, ami azt jelenti, hogy életben van. Ha halott volna, nem nagyon valószínű, hogy Simmons bekötötte volna be a szemét a lövéshez. Plusz, tudnia kell, hogy ha megöli őt, nem kapja meg amit akar.” – Tara próbálta, hogy hangja optimistán hangozzon.
Bobby egyetértően bólintott.
„Volt bármi szöveg mellett?”
Tara megrázta a fejét.
„Nem csak a kép.”
Tara neki kezdett a képet analizálásának.
Levi Bobbyhoz ment, nyüszített farkát csóválva. Bobby megvakarta a fejét.
„Minden rendben haver, megtaláljuk.”
Bobby nyugtatta a kutyát, de kezdte kétsége vonni, hogy….

-----------

Jack lassan tolta be a nyikorgó ajtót, a másik kezében a fegyverét tartotta. Nem látott és hallott semmit, így belépett. Csendesen szobából-szobára kutatta át a házat. Nem talált semmit. Szíve a torkába dobogott, biztos volt benne, hogy itt lesz a nő. Könnyek folytak le az arcán, amint egy szürke, keményfából készült ajtóhoz közeledett Éppen azon volt, hogy megfogja a kilincset, amikor meghallott valamit. Valaki a nevét sikította. Távolinak tűnt, de biztos volt, hogy hallotta. Majd zokogásnak tűnő zaj következett.
Sue!
Próbálta követni a zajt, de mikor azt hitte, hogy közel van, abbamaradt.
’Ne! Sue, segíts, hogy megtaláljalak!’
Mint egy őrült kereste, azt érezte, hogy hang alulról jön. Ekkor a nappali egyik sarkában észrevett egy félig felhajtott pokrócot Félrehajította és egy csapóajtó volt alatta. Egy rántással kinyitotta, lenézett az alatta lévő sötétségbe.
„Sue?” szólította, egy percre elfelejtve, hogy a nő süket.
Négykézláb mászott le a lépcsőn. Mikor leért az aljára, nem látott semmit. Erőlködő légzést hallott a helyiség túlsó részéből. Végig futtatta kezét a falon, kapcsolót keresve. Talált is egyet, megpöccintette. Amint szeme megszokta a fényt körbenézett. Ott! A szoba túlsófelében az ágyon Sue feküdt, összegömbölyödve. A férfi szíve összeszorult, amikor meglátta a horzsolásokat és vágásokat rajta. Szemei megteltek könnyel, amint ránézett. A nő a horzsolások ellenére még mindig gyönyörű volt. Nem vette észre, hogy nő szemei remegve kinyíltak. A nő csodálkozott, miért van fény, aztán meglátta Jack-et, amint őt nézi.
„Jack!!!” – sikította, ledobta magáról a takarót és azonnal felállt.
Zokogása teljesen összeroppantotta Jack-et. A nő tudomást sem vett a szédüléséről, mikor felállt. Észrevett, hogy csak alsóneműt visel, de nem érdekelte. Imbolyogva állt a lábán. A nő még mindig nem volt biztos abban, hogy nem álmodik. Könnyek patakzottak a férfi arcán, amint lassan a nő felé sétált, kezei megérintették a nőt. Megtorpant, amint rájött, hogy lehet, hogy nő nem készült fel az érintésére. De igen. A nő minél közelebb, akart lenni a férfihoz. Oda lépett a férfihoz és zokogva a karjaiba omlott. Jack szorosan tartotta, arcát a nő hajába temette. Hangosan zihálva nyomta el zokogását. Egyre szorosabban ölelte a nőt, hogy minél közelebb érezze magához. Sue megragadta a férfi hátát, nem érezve elég közel magához. A nő arcát a férfi nyakának támasztotta, könnyei csiklandozták. Néhány percig így maradtak, olyan szorosan tartva egymást, ahogy lehetséges. Hihetetlen intenzitással érezték az egymás iránti szerelmet.
Egyikük sem vette észre egy férfi haragos arcát, amint őket bámulja a lépcső tetejéről, amíg túl késő nem lett. Egyikük sem látta a fegyvert, amit rájuk irányított. Madarak repültek fel a fákról, amint egy fegyver dörrenése hallatszott.

folyt.köv.