37. fejezet – Jó reggelt, Gyönyörűm

Jack lassan nyitotta ki szemeit, aztán felismerte, hogy hol van. Elmosolyodott azon, hogy a nő a karjaiban fekszik. Lehet annál jobban ébredni, hogy álmaim asszonyai a karjaiban van? Mit nem adnék azért, hogy minden reggel így legyen.Jack elhessegette ezeket a gondolatokat. Lassan megmozdította karját, ami Sue körül volt, aztán észrevette, hogy a nő keze az ő kezébe van. Úgy döntött marad, ahogy van, hogy ne ébressze fel. Kíváncsi volt, hogy a nő hogyan érez majd, mikor felébred, és rájön, hogy hol is van.
Jack tudta, hogy Sue hamarosan felébred. Érezte, ahogy egy mélyet sóhajt, aztán megdörzsöli a karját. A férfi beleremegett a nő érintésébe. A nő megdermedt, amint megérezte a férfi remegését.
- Jack? - suttogta.
Jack hüvelykujjával lassan végigsimította a nő kezét, tudatva, hogy ő is felébredt. Sue elfordított a fejét és felnézett rá. Mindketten lassan elmosolyodtak.
- Jó reggelt. - mondta Jack, ahogy a nő szemeibe nézett. Minden zúzódása és vágása ellenére még mindig ő volt a leggyönyörűbb nő, aki ismert.
Sue csak mosolygott, nem tudott mutatni, mert ujjai még mindig szorosan fogták a férfiét. Hirtelen valami Sue lábán landolt. Tágra nyílt szemmel figyelte, amint Jack felrezzen, aztán eltűnik. Amilyen gyorsan csak tudott Sue felült, és megfordult, aztán felnevetett, amint meglátta Jack-et. A férfi a padlón feküdt és csípőjét dörzsöli, miközben Levi előtte ülve megnyalja az arcát. ’WOW ISTEN HOZOTT A VILÁGOMBAN.’ mosolygott Sue, amint mutogatott.
„Így ébreszt minden reggel? - kérdezte Jack ,amint arrébb tolta Levi-t az arcától. Sue csak nevetett és elnyúlt a díványon, amelyet most már nem kellett megosztani senkivel. Jack egy percig csak figyelte a nőt a dívány mellett ülve, aztán megérintette a nő karját, hogy felkeltse figyelmét.
- Jól vagy? – Sue igent bólintott aztán tekintettük összekapcsolódott. Jack csak néhány centire volt Sue-tól és még mindig érezte a meleget a testén, ahol a nő feküdt. Lehunyta szemeit egy pillanatra, miközben azon vággyal harcolt, hogy odahajoljon és megcsókolja a nőt. Még mindig nem beszél vele és nem akarta megrémíteni az érzéseivel.
Sue-nak eszébe jutott milyen érzés volt, mikor álmában Jack megcsókolta, kíváncsi volt, hogy most megteszi-e. Ezen a reggelen rájött mikor a férfi karjaiban felébredt, hogy nem fojthatja el többé az érzéseit. Szerette volna, ha Jack tudja, hogy hogyan érez. Figyelte, amint a férfi behunyja szemeit és mélyet sóhajt.
Mikor Jack kinyitotta szemeit, észrevette, hogy valami megváltozott Sue-ban. Látta, hogy valamit fontolgat a fejében. Számtalan jel volt a szemében. A férfi látott vágyódást, tétovázást és leginkább valamit, ami reménnyel töltötte el. Jack lassan elmosolyodott, aztán hirtelen megérezte a nő ajkait a sajátján. Nem emlékezett, hogy mozdult volna és nem volt biztos abban, hogy vajon a nő sem, de szemeit lehunyta, amint közelebb húzódott.
A csók nem tartott hosszú ideig, és olyan gyengéd volt, hogy Sue nem érzett fájdalmat, de mindketten érezték, hogy megremegnek az érzelmektől, amelyek elöntötték őket. Jack kinyitotta a szemét és látta, hogy Sue gyengéden elmosolyodik. Óvatosan végig futotta ujjait a nő állát és visszamosolygott. Sue megfogta a férfi kezét és lassan újra összefonta ujjaikat. Jack és Sue a kezeikre néztek és tudták, hogy igy helyes. Felnéztek és tekintetük újra összekapcsolódott, szavakra nem volt szükség.
Jack lassan odahajolt és megpuszilta Sue homlokát, majd elhúzódott.
- Van egy olyan érzésem, hogy beszélnünk kellene Lucy-val. - Sue elmosolyodott és lassan Jack háta mögé mutatott.
Lucy éppen belépett a szobába és meghökkenve állt. Hirtelen pislogni kezdett és ne akart hinni szemének.
- Oh, oh, oh…azt láttam, amint gondolom, hogy láttam? - Jack és Sue figyelte, amint tapsolni kezd, majd hirtelen megfordul. Kifelé indult a szobából, aztán sarkon fordult. – Kérlek, mondjátok, hogy nem álmodtam!’ – Jack elvigyorodott és bólintott.
- Woo! – kiáltotta Lucy, aztán zavartan visszafutott a szobájába. Jack és Sue felnevetett, amint a férfi megfordult, hogy Sue-ra nézzen.
- Nos, ez letudva. A következőkben gondoskodjunk egy kis reggeliről. Nem tudom, hogy miért, de farkaséhes vagyok! - Levi feltette mancsait a díványra és egyetértően ugatott. - Ekkor ez megoldva. Megreggelizünk, aztán meglátjuk, hogy mit tartogat ez a nap számunkra. - Jack látta, hogy Sue bólint, majd a férfi lassan felállt, és kinyújtóztatta hátát és a konyha irányába indult. Sue ismét felnevetett. Vannak dolgok, amelyek soha nem változnak. Kerüljön egy férfi bármilyen helyzetben mindig az evésnél lyukadni ki. Sue lassan felállt és szobájába indult, hogy kicsit rendbe szedje magát. Nem tudott ellenállni, és szökdécselve ment, Jack elvigyorodott, ahogy a konyhaajtóból figyelte a nőt. Mindketten arra gondoltak, hogy ez egy nagyszerű nap lesz.

VÉGE