12. fejezet – Ez a munkám

Amikor Jack és Myles visszaért az irodába, érezték, hogy valami megváltozott. Mindenki csendes volt, azonban szorgalmasan dolgoztak és úgy tűnt, hogy több tervük van.
- Valaki talált valamit? - kérdezte Jack, amint az asztalához lépett.
Tara meglengette a kezét, amint válaszolni kezdett. Megdermedt, amint rájött, hogy mit tett. Hogy Sue figyelmét felkeltse szokta lengetni a kezét. Csak, hogy Sue nem volt ott. Jack látta, ahogy egy pillanat alatt lehanyatlik keze, majd kihúzza magát és újra kezdi.
- Találtam néhány információt Rugby-ről. Kiderült, hogy van róla adatunk. Kevés, de van néhány érdekes dolog itt. Kis hal. Régen közvetítő volt drogfutárok között. Néhányszor kihallgatták, de soha nem vádolták meg. Úgy tűnik, ez a nagy ugrás számára, azonban nem tudunk korábbi kapcsolatról közte és bármilyen nagykutya vagy Cross között.
Lucy vette át a szót, amint Tara befejezte.
- D és én összeszedtünk néhány aktát. Sokkal több nem derült ki Cross-ról. Jól elrejti a nyomait. Korábban gyanúsították terrorizmussal, de soha nem kaptuk el. Számos ember, aki neki dolgozott a börtönben végezte, de soha nem vallottak Cross ellen.
- Nos, Myles és én tájékoztattuk Garrett-et, hogy mi történt. Hivatalosan miénk az ügy, ha úgy gondoljuk, hogy tudjuk kezelni. – Jack körbepillantott a szobában, az egész csapat elszántsággal a szemében bólintott. – Rendben. Garrett-nek sem volt több információja Cross-ról, mint amit már elmondott. Elő kell ásni valamit! Kell lennie valami kapocsnak. Nem ártana kapcsolatban lépni az informátoraitokkal. Lássuk, hogy van-e valami az utcán róla.
Jack figyelte, amint a csapat visszamegy dolgozni. Büszke volt rájuk az együttműködésükért. Tisztában volt, hogy mennyire hálás lehet, hogy ilyen nagyszerű a csapat. Csak remélte, hogy hamarosan ismét mind együtt lehetnek. Bobby és Sue hiánya szétszakította őket.

folyt.köv.