9. fejezet – Kitartás

Sue érezte, hogy durván felemelik, majd újra leteszik. Még mindig nem tudott megmozdulni és kinyitni a szemeit. Érezte, hogy valami lekerül a fejéről és aztán erős karok ringatják. Hol van? Mi tartja? Tudta, hogy rémültnek kellene lennie, de hirtelen békességet és biztonságot érzett.
--
”Bobby, nem ébred fel. Hívd a 911-et most!” - Jack képtelen volt elrejteni a félelmet a hangjában. Az egész az ő hibája. Hamarabb kellett volna jönni. Reggel az első dolguk lett volna, mikor kitisztul az idő. Miről is beszélsz, már tegnap esete az időjárás ellenére. Nem kellett volna elengedniük a lányokat egyedül.
„Jack a segítség úton van.” - Bobby aggódott, amint ellenőrizte Sue pulzusát. Gyenge, de egyenletes volt.
Ekkor Lucy lépett be Jill-t támogatva.
„Nézzétek kit találtam a folyosón. Az egyik üres szobába volt megkötözve nem messze. Vártam, hogy visszajöjjetek, amikor meghallottam a lövést.”
Ekkor látta meg Sue-t Jack karjaiban. Odarohant és letérdelt, mint Jack. Bobby segítet Jill-nek leülni egy székre az asztalnál. A nő elmondta neki, hogy mit látott mielőtt leütötték. Néhány percen belül megérkezett a mentő és a mentősök próbáltak Sue-n segíteni. Amint megmozdították, Lucy észrevett egy piros jelet a karját.
„Jack nézd! Úgy néz ki, mintha megszúrták volna Sue karját.”
Mutatott Lucy a pöttyre. A mentősök oda pillantottak, majd mind a három megbilincselt ember felé fordultak.
Kim-nek ördögi vigyor volt az arcán.
„A barátotok élvezi a mi különösen anyagunkat. Úgy tűnik kedveli, így extra dózist kapott. Még legalább 2 óráig álomországban lesz.”
Erre a mentősök gyorsan mozgolódni kezdtek. Gyorsan el kellett látniuk. Ha nagyobb adagot kapott, fennáll a veszélye a túladagolásnak. Ez még több problémához vezethet.
A mentősök hordágyra tették Sue-t és elindultak kifelé a szobából. Jack fogta a nő kezét és érezte, hogy megszorítja. Nem engedte el, miután ezt érezte.
„Magukkal megyek a kórházba.”
Ott marad a hordágy mellett, amint kimentek a bejárató ajtón a mentőhöz.
--
Sue érezte, amint számos kéz mozgatja és próbálja felébreszteni. Aztán megérezte, hogy valaki megfogja a kezét. Erő volt abban a kézben. Minden energiáját összeszedte, hogy megfogja azt a kezet. Egy pillanatra elvesztette, és érezte, hogy zűrzavar és rettegés árasztja el, de néhány másodperccel később újra megérezte a kezet. Biztonságos volt. Ha foghatta ezt a kezet a sötétség nem borította el újra. Érezte, hogy megmozdítják, majd felemelik. Nem engedte el a kezet.
--
A kórházba vezető úton Jack Sue kezét fogta. Eszébe jutott, hogy megpróbál valamit, betűzni kezdett a nő tenyerébe. ’s-u-e. j-a-c-k-v-a-g-y-o-k. b-i-z-t-o-n-s-á-g-b-a-n-v-a-g-y. v-e-l-e-d-v-a-g-y-o-k.’ Egész úton jelelt neki. Azt hitte, hogy látta, miszerint a nő szeme meglebben, de nem volt biztos benne. Mikor keze fájni kezdett és abba hagyta a jelelést érezte, hogy nő újra megszorítja a kezét. Ez volt az egyetlen reakció a nőtől. A mentősök tovább dolgozta rajta. Sóoldatos infúziót kötöttek rá, hogy próbálják kimosni a drogot.
Mikor megérkeztek a kórházba, Jack próbálta követni a mentősöket, de egy nővér megállította és visszatartotta. Ez volt az első alkalom, hogy el engedte a nő kezét, mióta a hordágyra tették. Nem szívesen engedelmeskedett a nővérnek, hogy várjon.
--
Sue hirtelen kicsinek és elveszettnek érezte magát, amint érezte, hogy a kéz elszakad az övétől. Hová tűnt? Miért hagytak el engem? Nem voltak igazi gondolatok, de ő annak érezte. Érezte, hogy valami hiányzik, de nem tudta biztosan, hogy mi.
--
A csapat megérkezett a kórházhoz, amint Ravaszt, Byrn-t és Kim-et átadták a többi ügynöknek. Belépve a várószobába látták Jack-et a fejét a kezébe temetve ülni. Bobby odament, hogy megnézze, míg Lucy, Tara és Myles hátramaradt.
”Jack hallottál valamit?” - kérdezte Bobby óvatosan barátját, amint odalépett hozzá. Jack lassan felnézett és nemet intett fejével. Mindannyian leültek hogy várjanak. Nem vártak hosszan.
Néhány perccel később egy orvos lépett a szobába. - „Van itt valaki Sue Thomas miatt?” nézett az aggódó arcokra a szobában.
Jack felállt és odament.
”Mi vagyunk. Hogy van?”
Az orvos elmosolyogott.
„Rendbe fog jönni. Minden életjele stabil és a drog lassan távozik szervezetéből. Nagyon erős asszony. Megfigyelés alatt kell tartanunk, hogy biztosak legyünk, hogy nincs mellékhatása a túladagolásnak, de kétlem, hogy lenne. Ha hosszabb idő telt volna el, mielőtt behozták más lenne a helyzet. Valójában még nem ébredt fel, de egy nevet ismételget. Valamelyiküket Jack-nek hívják?”
Bobby kezét Jack vállára tette, miközben Jack válaszolt az orvosnak.
„Én vagyok Jack. Mikor láthatjuk őt,”
„Nos, azt hiszem, egyesével bemehetnek. Készüljenek fel, hogy még nem tud válaszolni.”
A csapat lassan bólintott, hogy megértették. Megkönnyebbültek, hogy Sue rendbe fog jönni. Mindegyiküket megijesztette. Tehetetlenek voltak. Sue volt az, aki feltöltötte őket élettel és energiával. Mindig mosolygott és bátorította őket. Mind érezték, hogy most egy darabig egymást kell bátorítsák.
Jack azt mondta Lucy-nak, hogy menjen be ő elsőnek. Lucy hálásan rámosolygott és követte az orvost. Körülbelül 5 perccel később jött vissza könnyekkel a szemébe. Bobby gyorsan odament és átölelte.
„Felébredt már?” - kérdezte gyengéden. Lucy nemet intetett fejével a férfi vállának támaszkodva.
Az egész csapat figyelte, ahogy Jack lassan az ajtó felé lépked. Vett egy mély levegőt, mielőtt belépett a szobába. Tudta, hogy nehéz lesz Sue-t így látni.
A szoba sötét volt, a roló lehúzva, a villany lekapcsolva. Arra gondolt, így milyen nehéz lesz Sue-nak mikor felébred. Nem látna. Ebbe belegondolva felkapcsolta az ágy feletti villanyt. Hunyorgott, amint a fény betöltötte a szobát. Lenézett Sue arcára. Nagyon sápadt és nyugtalan volt.
Jack lassan leült egy székre az ágynál és megfogta a nő kezét. Látta, amint a nő arca lassan kisimul és eltűnik róla a nyugtalanság. Sokkal békésebb volt (újra betűz a nő tenyerébe) s-u-e. j-a-c-k-v-a-g-y-o-k. b-i-z-t-o-n-s-á-g-b-a-n-v-a-g-y. f-e-l-é-b-r-e-d-n-é-l? Jack figyelte a nő arcát, miközben jelelt neki. Látta, hogy néhány izom a szája körül megmozdul. Úgy tűnt mondani akar valamit. (betűzve) m-i-n-d-e-n-r-e-n-d-b-e-n.p-i-h-e-n-j.i-t-t-m-a-r-a-d-o-k. Mikor abbahagyta a jelelést a nő megszorította a kezét. Arca újra kisimult és úgy tűnt, hogy alszik.
Jack csak ült és figyelte, ahogy alszik. Köszönetet mondott, hogy együtt vannak. Próbált nem gondolni arra, hogy mi történhetett volna. Egy gyors imát mondott hálát adva, hogy Sue biztonságban van.
--
Bobby körülbelül 1 órával később lépett be Sue szobájába. A csapat türelmesen várta, hogy Jack kijöjjön. Tudták, hogy aggódik és nem akarja egyedül hagyni. A nővér néhányszor volt bent a szobába, így azt tudták, hogy minden rendben van. Végül Bobby arra gondolt, hogy meg kellene néznie Jack-et. Halkan belépett az ajtón és az ágyhoz ment. Gyengéden elmosolyodott, amint látta, hogy Jack az ágy melletti széken alszik Sue kezét fogva. Úgy döntött, hogy nem ébreszti fel, és csendesen kisétált a többiekhez tudva, hogy minden rendben.
--
Sue lassan nyitotta ki szemeit. Nem tudott rájönni, hogy hol van, de nem érdekelte. Valahogy biztonságban érezte magát. Elfordította a fejét, hogy körbenézzen és ekkor meglátta Jack-et. Az ágy melletti székben aludt, keze kinyújtva fogja az övét.
„Jack.” - mondta halkan. Látta, hogy kicsit megmozdul, majd hirtelen kiegyenesedik. Felugrott az ágy mellé, mikor meglátta, hogy a nő szemei nyitva vannak.
„Isten hozott Sue.” – mondta, amint hunyorogva próbálta visszatartani könnyeit. - „Itt volt az ideje, hogy felébredj. Az F.B.I. általában nem fizet nekünk a szundikálásért.” - A férfi próbált mosolyogni és végre sikerült elérni, hogy nő visszamosolyogjon.
„Mi történt?” - kérdezte Sue Jack-et, amint próbált emlékezni, miért is van itt.
„Shh. Megbeszéljük később. Most sok pihenésre van szükséged, elmondom a csapatnak, hogy visszatértél közénk.” - Jack kezdett megfordulni, hogy elmenjen, de Sue fogta a kezét. Hátra pillantott és látta, hogy a nő kezd újra elaludni, de még próbál valamit mondani. A nő kinyújtotta a másik kezét és megragadta a férfiét.
„Jack…”
„Minden rendben Sue. Nem megyek el. Csak aludj. Itt vagyok.” - Nem hagyta ott, amíg el nem aludt. Miután látta, hogy alszik, néhány percig csak ült és nézte. Lassan kiszabadított a kezét, hogy kimenjen beszélni a csapattal. Néhány percig volt távol és mikor visszament újra megfogta a nő kezét. - „Itt vagyok Sue. Nem megyek sehova.” - Jack békét érzett, amint kimondta ezeket a szavakat. Tudta, hogy pontosan itt kell lennie.

folyt.köv.