Korhatár 14. - Sue, Jack és a csapat

A Gyógyfürdő rossz ötlet

1./ fejezet – Csalás a fánkokért

Lassú volt az élet péntek délután az irodában. A csapat éppen befejezte az utolsó ügyét és így egy kellemes hétvégének néztek elébe. Levi csendesen játszott a kis nyuszijával, miközben mindenki más az utolsó jelentését fejezte be az ügyben. Csak a papírok zizegése és a tollak sercegése hallatszott.
„Végre! A fánk az enyém!” – Bobby a dobozhoz sietett és diadalmasan ragadta meg az utolsó zselével töltött fánkot. Meglóbálva a levegőben, mint egy trófeát visszasétált az asztalához. - „Köszönöm, nagyon szépen köszönöm a támogatást a barátokból és a családtól. Nélkületek nem tudtam volna megcsinálni.”
Rosszalló sóhaj söpört végig a szobám, amint Bobby visszaült az asztalához. - „Jaj ember! Csak egy lapom van hátra, hogy elkészüljek! Hogyan sikerült legyőznöd?! Különösen, hogy egész idő alatt Myles-sal vitatkoztál azon, hogy ki végez elsőnek!” – nézett a fánkra vágyakózva Jack, amelyet Bobby élvezettel rágcsált.
„Ez nem vita volt. Egyszerűen kijelenthetjük, hogy különböző véleményünk van a dologról. (halkabban) Nos hogyan végeztél ilyen gyorsan?” – Myles gyanakodva nézett Bobby-ra.
„Ugyan haver, az segít, ha magas helyeken vannak barátaid! Igaz kislányok?” – Bobby huncut vigyorral nézett a lányokra. Mind a három lány ártatlanul emelte fel kezét a levegőbe.
„Semmi közöm nincs hozzá! Ugyanolyan keményen dolgoztam, mint mindenki más, tettem a dolgom.” – kiáltott fel Sue és visszatért az íráshoz. Még mindig mosolygott, miután a látta Bobby bohóckodását.
„Lucy lesz a bűnös. Én szorgalmasan adatokat töltöttem és töröltem a gépemről az ügy után. Ezek a képek és adatok lelassíthatják a PC-t!” – Tara ravasz mosollyal nézett munkatársaira. Ez az utolsó ügy, minden bizonnyal megdolgoztatta őket, és Tara a számítógéppel állandóan kereste az adatokat, hogy segítse őket. Két hét értékes adatait futtatta át.
„Ok, ok. De nem segítettem túl sokat. Bobby felvillantotta az ausztrál báját és megkért, hogy adjak információt neki.” – Lucy egy ’látod mibe kevertél’ pillantást vetett Bobby-ra mialatt próbálta menteni magát. – „Ezenkívül, azt hiszem a megállapodásunk azt volt, hogy a fél fánkot nekem adod, igaz Bobby?” – Ekkor Bobby úgy nézett, mint egy kissrác, aki cukrot lopott.
„Jaj, ugyan már Luce, azt hittem csak vicceltél. Tudod, hogy a férfiaknak enni kell!” – Bobby felvette a legaranyosabb kölyökkutya képét. - „Mi lenne, ha legközelebb adnék egy extra fánkot?” – tette hozzá reménykedve.
„Nem. Az üzlet az üzlet. Ide vele!” – Bobby vonakodva kettétörte a fánkot és készült az egyik felét Lucy-nak nyújtani. - „És azt a felét akarom, amelybe nem haraptál bele!” – Bobby bűnös tekintettel átadta az érintetlen felet Lucy-nak.
„Bobby-n kell tartanod a szemed. Nagyon ravasz!” – kuncogott D, amint nézte munkatársait.
„Nos, most, hogy a fánk ügy véget ért, nem gondoljátok, hogy egy kis béke és csend kellene, hogy befejezzük a jelentéseinket?” – Myles nyomatékosan Bobby-ra és Lucy-ra nézett, amint ezt mondta. – „Néhányan haza szeretnénk menni és emberekkel találkozni.”
„Hé! Mennyi az idő???” – kiáltott fel Lucy. Miután ránézett az órára Sue asztalához rohant, hogy figyelmeztesse. - „Csak 30 percünk mielőtt indulnunk kell igaz? Nem tudok várni erre a hétvégére!”
Sue Lucy-ra nevetett és próbálta lelassítani. - „Lucy! Kérlek lassíts. Olyan gyorsan beszélsz, hogy csak a felét értem, annak amit mondasz. Ha a hétvégéről van szó, van egy kis plusz időnk. Találtam egy útbaigazítást az interneten, így nem fog olyan hosszú ideig tartani odaértünk, mint gondoltuk.”
Ez a beszélgetés felkeltette a fiúk figyelmét. - „Nos, lányok pontosan hova is mentek?” – kérdezte Jack.
„Sue felhasználja az ajándék utalványt a Gyógyfürdőbe, amelyet tőlünk kapott a ’megbízásotok’ után, és Lucy meg én vele tartunk!” – célzott Tara arra a megbízásra, mikor Jack és Sue, mint házaspár épültek be.. Mikor lezárták az ügyet a csapat Sue-nak egy ajándékutalványt adott egy gyógyfürdőbe, hogy kipihenjen a Jack-kel való együttélést és Jack-nek pedig egy hajszárítót, hogy ne kelljen Sue-t ellopnia újra.
„Hé! Az én ügyem is volt. Csatlakozhatok??” – kérdezte Jack legmegnyerőbb mosolyával.
„Semmiképp ’Szikra’. Ez a lányos hétvége és nem fogunk rátok fiúkra vagy a munkára gondolni egész idő alatt! Ezenkívül neked sokkal szórakoztatóbb egy hoki meccs, mint a gyógyfürdő! Ez az egész a szépítőszerek és női szamársággal van tele.” – kacsintott Sue pajkosan.
Jack felemelte karjait a levegőbe. - „OK! Meggyőztetek. Bobby…..mit szólsz néhány hoki jegyhez!”
„Emberek! Még mindig várok a békére és a csendre! Ez az egész olyan érdekes, nem mennétek el, mielőtt éjszaka lesz!” - Myles a csapatra nézett olyan tekintettel, amelytől a legtöbb embert lecsillapodik. A munkatársai visszanéztek és rávigyorogtak. Végül mindenki letelepedett az asztalához és rekordidő alatt befejezte a jelentését.
„Ok lányok, jobb lenne, ha indulnánk. Úgy néz, hogy az idő rosszra fordul és nem akarok itt ragadni!” – kezdte Sue összegyűjteni dolgait, amint ezt mondta. Lucy és Tara felugrott és elkezdtek készülődni, hogy induljanak.
„Lányok szép napot. Elvárom, hogy kipihenten és munkára készen jelenjetek meg hétfőn.” – mosolygott rájuk D, miközben ezt mondta. Tudta, hogy ő az csapat „Apukája”. Mivel ő volt az egyetlen házas a csapatban, általában ő képviselte az érett gondolkodást.
„Igen uram!” – mondták a lányok egyszerre. Miközben kisétáltak az ajtón, a srácok kiáltották, hogy viszlát.
„Vezessetek óvatosan!” – kiáltotta Jack utánuk. A többi fiú furcsa pillantást vetett rá, de ő nem vette észre. Az épület feletti felhőket nézte az ablakból.

folyt.köv.