37. fejezet:
Lucy fellelkesül, hogy visszatért DC-be, különösen egy ilyen hitetlenül hosszú busz út után Arizonából. Úgy döntött, hogy először fog egy taxi, azon tűnödve, hogy Sue otthon van-e. Nem volt otthon senki, amint végig sétált a lakáson látta Jack néhány holmiját szerte a lakásban, elmosolyodott. Remélte, hogy Jack lakásban tartozkodása Sue-vel felnyitotta mindkettőjük szemét a kapcsolatukat illetően.
Ahogy Lucy visszasétált a nappaliba, észrevett néhány félre tett fotóalbumot. Átlapozta azok, meglátta, hogy azok Sue családjáról készült képek az elmúlt pár évből. Visszatette, aztán meglátta, hogy van egy üzenet a rögzítőn, lejátszotta. Sue anyukája volt,
Szia Sue. Itt anyukád. Csak tudni szeretném, hogy jól vagy. Mike mondta, hogy hívott és csak azt akarom mondani, hogy jól vagyok és nem kell aggódnod értem. Hallottam a híreket az ügyről és remélem, hogy távolmaradtál tőle. Mindannyiunk nevében köszönöm a barátaidnak, hogy elkapták azt a borzalmas ember. Hívj valamikor és közölt, hogy hogy vagy. Szeretlek.
Lucy összezavarodott, mert az üzenet burkoltan célzott hogy több történt, mint csak Sue kórházi kirándulása. Lucy felkapta a holmiját és az irodába indult, türelmetlen volt, hogy megtudja mi folyik itt.
-----
Sue bátortalanul hallgatta, amint a média felelős az ügyről beszél, és hogy miként vallotta be Jaden Colson, alias Ben French 37 gyilkosságot és, hogy tudomásul vette, hogy életét a börtönben tölti feltételes szabadlábra helyezés nélkül. Jack elől állt Myles mellett. Szemét Sue-n tartotta, aki a ripoterek mögött állt. Látta, hogy Sue nem igazán hallja, próbálta kitalálni, hogy mit tehetne, hogy könnyebbé tegye a dolgot a nő számára, hogy segítse gyorsan felépülését. Jack hiányolta a nőt és ugyanúgy megértette a nyugtalanságot, amint nő keresztül megy, és szerette volna újra mosolyogni látni a nőt, egyszer összeakar tekintette a nőével, és ellágyult a szíve.
-----
Ahogy véget ért a sajtótájékoztató, a férfi, aki a nő mellett állta megérintette a vállát, Sue azonnal felismerte őt.
„Sue Thomas?” – mondta a férfi megrázva a nő kezét. A nő visszamosolygott rá.
„Hello MacDougall ügynök. Hogy van?”
„Nagyszerűen, hogy lezárult az ügy. Fogadok, hogy a családja is megkönnyebült, miután elvesztette testvérét és családját. Mégegyszer nagyon sajnálom a történteket.” - Sue megköszönte. Az ügynök aggódva a nőre nézett. - „Remélem nem dolgozott az ügyön?”
„A csapatom igen, de én nem.” - A férfi néhány pillanatig a nőt nézte, mikor hittelen egy férfi lépett melléjük megérintve a nő vállát, lelkesen nézve a nő névkártyáját.
„Miss Thomas?” – Sue bólintott, csodálkova, hogy a férfi ismeri őt, de ő nem emlékezett rá A férfi hangosan folytatta. - „Kyle Baker vagyok. A Nyugat Virginai Times-nál dolgozom. Kapcsolatban állt az egyik áldozattal? Mint FBI ügynök, a csapatával dolgozott az ügyön, szeretném tudni az Ön álláspontját.” - Sue pánikba esve nézett körül, amint több ember fordult feléjük őt nézve.
-----
Véget ért a tájékoztató, Jack örült. Látta, hogy Sue odafordul a férfihoz, aki mellette állt és beszélgetni kezdtek. Minden szándéka az volt, hogy oda megy, hogy lássa, hogy van, Jack lesietett a pódiumról a nő felé, de gyorsan megfordult, mikor egy kezet érzett a vállán.
„Lucy?” – mondta meglepetten. - „Mit csinálsz itt?” - A csapat többi tagja is észrevette és feléindultak, hogy üdvözöljék. Miután végeztek, elmagyarázta,
„Ide kellett jönnöm – túl sok furcsa dolog történt. Hallottam a bombáról, aztán Sue ájulása. Haza kellett jönnöm. Voltam a lakásban Jack és volt ott egy furcsa üzenet a rögzítőn Sue anyukájától. Mi folyik itt?” – mindenki a férfira nézett, tudva, hogy ő az egyetlen személy, akit Sue beavatott, mindannyian tudni akarták az igazságot a helyzet komolysága miatt.
„Úgy gondolom, Sue el mondja nektek.” – mondta csendesen, a nő irányába nézve, mikor hirtelen az emberek a nő körül kezdtek csoportosodni, a nő arca pánikot mutatott. A férfi felé indult, amint meghallotta a kérdéseket a nő felé.
„Miss Thomas – igaz az, hogy Ön dolgozott a saját testvérének gyilkossági ügyén?”
„Miss Thomas – Milyen érzés volt elkapni a férfit, aki megölte testvérét és családját?”
Jack észrevette, hogy Sue úgy nézki, hogy mindjárt sírni fog, vakuk villantak, mindehol szájak kérdeztek vagy egyet sem értett ,vagy nem tudott válaszolni. A nő elcsipte Jack tekintetét, segítségért könyörgött, de bármennyire próbálkozott Jack, nem tudott az embertömegen átjutni.
Jack hirtelen egy durva kezet érzett a vállás. Myles volt.
„Miről beszélnek Jack?”
„Sue testvére az áldozatok egyike?” - Az egész csapat ránézett.
„Mi történik itt haver?” - kérdezte Bobby. Jack megfordult, de nem látta Sue-t. Összeszorult a szíve. Jack gyorsan megfordult, hogy megpróbált magyarázatot adni,
„Sue maga akarta elmondani nektek. Nem akarta, mind kiszálljatok az ügyből, mert tudta, hogy ti képesek vagyok elkapni őt. Elmagyarázzuk később, de most meg kell találjuk.” - Az egész csapat Jack-ra nézett ledöbbenve a hirekttől, de gyorsan különböző irányokra rohantak, hogy segítsenek megtalálni barátjukat.
Jack odasietett, ahol korábban áll, mikor összefutott a férfival, akivel látta korábban beszélgetni.
„Elnézést? Nem tudja, hogy Sue Thomas hova ment? Ez vészhelyzet.” - A férfi félrevonta Jack-et, és hogy senki ne hallja a füléhez hajolt.
„MacDougall ügynök vagyok a nyugat virginiai irodától. A Thomas ügyön dolgoztam, onnan ismertem Sue-t. Kivittem, amilyen gyorsan csak tudtam – a folyósó végén a kihallgató szobában van. Kerülő úton menjen, vagy ezek a hiénák követik.”
„Köszönöm.” - mondta Jack gyorsan, amint kirohant, türelmetlen volt, hogy biztos legyen benne, hogy a nő jól van.