14. fejezet

Sue hazaért és becsukta az ajtaját, örült, hogy végre otthon lehet. Bement a szobájába és átöltözött egy kényelmesebb ruhába mielőtt leült a díványra maga elé téve laptopját. Újra olvasta a leveleket, próbálva kiagyalni a nyomokból, hogy hol csap le újra, amíg rá nem akadt valamire. Mi van, ha nem csak ezek a gyilkosságok voltak? Kinyújtotta a kezét és megragadta a telefon, kivett egy névjegyet és tárcsázta a számot.
„Hello? McDougall ügynök? Sue Thomas vagyok. A hét elején találkoztunk.”
Felkapta a noteszét és elkezdett jegyzetelni, megkapva az információkat, amelyre szüksége volt.
-----
Jack mutatta Troy-nak, hogy üljön le. Tudta, hogy Troy figyelemmel lesz, hogy ő nem olyan gyors, mint Sue vagy Lucy, de aggódott, hogy nem ért meg mindent.
„Mi a baj?” – mutatta.
„Összefutottam este Sue-val. Azt kérte, hogy ne szóljak senkinek, de ez szokatlan volt.” – Jack összeráncolta homlokát és a férfira nézett.
„Hol volt? Mit csinált?” – kérdezte.
„Egy parkban. Csodálkoztam, hogy ott látom. Beszélgetett valakivel, de nem láttam ki volt. Miután elváltak, még ott maradt. Odaléptem hozzá, hogy beszéljek vele, mert ezelőtt még láttam a város azon részén, különösen este.” – magyarázta Troy.
„Mit mondott?”
„Hogy FBI ügy, de nem hittem neki – úgy tűnt, hogy sírt, és mikor rákérdeztem, hogy hol vagy, nem válaszolt. Azt mondta, hogy mennie kell, mert valaki várja, hogy felhívja.”
„Tudod, hogy ki volt?” – érdeklődött Jack. Troy nemet intett a fejével. Mindkét férfi fejében a lehetőségek száguldozott. Troy jelzett.
„Nem dolgozik ügyön ugye? Valami baj rossz történt vele?” – Jack bólintott.
„Szólj, hogy tudok segíteni?”
„Köszönöm Troy.” Jack egy darabig ülve maradt, rendezve gondolatait a fejében, zavarosabb volt, mint valaha.
-----
Sue fontolóra vette, hogy bekap egy szem altatót, így letette az üveget az asztalra maga elé. Tudta, hogy használna egy jó alváshoz, de nem akarta a kábultságot, különösen, most mikor fontos, hogy tiszta legyen a feje. Ránézett az órára, este 9 órát mutatott. Korán volt még, de Sue tudta, hogy túl fáradt, hogy hosszan koncentráljon. Úgy döntött, hogy kiegyezik és bekapott egy fél tablettát. Összegömbölyödött a díványon, bebugyolálta magát a takaróval, TV-t nézett. Mindig összhangban volt testével, figyelt, hogy helyesen étkezzen és eleget mozgott is, de amint ott ült érezte, hogy valami nincs rendben. Olyan furcsán érezte magát, de betudta az ügynek és az elmúlt hét eseményeinek.
15 perccel később, Sue érezte, hogy szemei lecsukódnak és nem tud koncentrálni. Túl fáradt volt, hogy felkeljen, kinyúlt és elzárta a TV, a tablettái a földre este, amint megmozdult. Felsóhajtott, fáradt volt ahhoz, hogy feltakarítsa, úgy döntött, hogy a díványon marad és majd reggel felszedi a pirulákat. Lette a fejét és egy percen belül már aludt is.
-----
„Jól láttam, hogy Troy itt volt és te nem haza mentél már 1 órája?” – kérdezte Bobby, amit Jack leült a székére.
„Igen. Troy eljött, hogy Sue-ról beszéljen.” – magyarázta Jack. Tara. Myles, D és Bobby felállt és odamentek Jack asztalához.
„Miről?” – kérdezte D.
„Összefutott Sue-val a parkban, a város rosszkörnyékén. Sue találkozott valakivel, de Troy nem ismerte.”
„Miért találkozott valakivel a parkban, mikor sötét van kint. Sue ilyet nem tesz.” – mondta Tara meglepetten Troy hírein, amit Jack elmesélt.
„Ez nem vall rá, de ismétlem a napokban nem önmaga.”
„Valami történt vele. Ha ennyire hanyag a biztonságával, nagyon rajta kell tartanunk a szemünket.” - mondta Myles aggódva. Tara gyorsan hozzátette,
„Még nem volt szerencsém megtalálni hova ment, de dolgozom rajta olyan gyorsan, ahogy tudok.”
„Hé Jack.” –szólt Dimitrius –„Sue itt hagyott néhány aktát, amire szüksége lehet, úgy tudom újra átakarja olvasni a rendőrségi jelentéseket. Bedobnád neki?” – Jack átvette az aktákat, mielőtt felkapta a kabátját és dolgait.
„Mit gondoltok a parkban történtekről? Megemlítsem?” – kérdezte Jack barátait.
„Ha megtudja, hogy Troy eljött hozzánk, Sue nem fog örülni, különösen, hogy Troy-nak azt mondta ne szóljon nekünk. Valószínűleg rejteget valamit, és ha mi elmondjuk, amit mondott, lehet, hogy tönkretesszük az esélyünket, hogy többet kiderítsünk, figyelembevéve annak lehetőségét, miszerint lehet, hogy Troy-tól kér segítséget. Lehet, hogy beszélni fog vele, ha rájön, hogy Troy gyanítja, hogy mit csinál.” – jegyezte meg Bobby. Myles egyetértett, de hozzátette.
„Talán úgy kellene beállítanunk, neki, hogy Troy gyanakszik. Talán rá kellene bírni Troy, hogy kérdezze meg, hogy miről is van szó.”
„Jó ötlet.” – erősítette meg Dimitrius.” – Jack menj oda, ha rendben van, add át az aktákat. Myles és Bobby holnap mikor jöttök dolgozni, meg kellene állnodok Charlie-nál és beszélnetek Troy-val. Lássuk, mit csinál később.”
-----
Jack észrevett, hogy Sue-nál ég a villany a bejárati ajtóból, kopogott, nem akarta zavarni a magányát. Tudta, hogy otthon van, amint meghallotta Levi ugatását, az ajtó másik oldalán. Jack várt, de néhány perc után elkezdett aggódni, mikor a nő nem jött ajtót nyitni. Hacsak nem nézett ki a kémlelőn és megismerve őt nem akart beszélni vele. Megérintett a kilincset és meglepetten észlelte, hogy az ajtó nyitva van.
Levi lelkesen ugrott fel rá. A férfi letérdelt, és simogatta addig, amit lenyugodott.
„Hol van Sue kis haver?” – Jack mindig meghökkent azon, hogy Levi mindig pontosan tudja, hogy mit mondanak neki. Követte a kutyát a nappaliba, ahol Levi ugatni kezdett és Jack szíve összeszorult. Sue halálsápadtan és ájultan feküdt a díványon, Jack látta, hogy a nő lélegzése felszínes. Mellett egy nyitott gyógyszeres üveg hevert, a tartama szétszóródva a padlón a nő erőtlen keze mellett. Jack pánikba esve rohant a nő mozdulatlan testéhez, kitapintva pulzusát és kétségbeesetten imádkozott, hogy felébredjen.