3./ fejezet

Sue megfordult, amint megérezte a meleg napsugarakat az arcán. Gyorsan felült, és az órára nézett, mely 10.30-at mutatott. Észrevette, hogy Levi nincs a szobájában, még csak fel sem ébresztette. Vagy igen, csak ő nem észre.
„Levi?” – mondta, várva, hogy a kutya előjöjjön. Mikor nem tette, kicsit aggódni kezdett. Valami nincs rendben. Felkapta a köntösét és óvatosan a nappaliba ment körülnézni. Egészen biztosan volt, hogy a konyhában ég a villany és bizonyos illatokat érez…mint egy süti. Habozta lépett be a konyhába, és meglepődött, hogy egy férfit lát a sütőnél állni.
„Jack?” – kérdezte hitetlenkedve. Jack zavart vigyorral az arcán fordult meg.
„Jó reggel. Jól aludtál?” – a nő ránézett, képtelen volt visszatartani mosolyát teljes zavarodottságában.
„Jól…Mit csinálsz itt?” – A férfi megmozdult és egy konyhai széket húzott ki a nőnek, mutatva, hogy foglaljon helyet. Néhány pillanatig a férfira nézett, mosolyogva mielőtt leült. A férfi hozott egy csésze kávét a nőnek és leült mellé. A nő még mindig a férfit nézve, várva a választ.
„Miután tegnap este hazamentem, rájöttem, hogy a következő két hétben egyedül leszel és tudtam, hogy milyen fáradt voltál mostanában, az utolsó ügy után és úgy gondoltam, hogy csinálok valami apróságot neked.” Sue érezte, hogy könnyek gyűlnek a szemébe. Annyira áldottnak érezte magát, hogy ilyen gondoskodó barátai vannak.
„Igazán nagyra értékelem.” – a férfi újra elmosolyodott és felállt kinyitotta sütőt. Sue megpróbálta meglesni, hogy mi van ott. - „Jó illata van, de meg is lehet enni?” – a férfi egy tálca friss fahéjas süteményt tett az asztalra. Sue nem tudott ellenállni, de felkacagott Jack-et konyhai kesztyűben látva.
„Abszolút biztonságos. Az anyukám mindig lefagyasztva küldi, így csak melegítenem kell.” – A férfi visszaült és egy tányért nyújtott a nőnek, ahogy az mosolyogva egy fahéjas sütit vett ki. Néhány perccel a kávézás és a reggelizés után valami derengeni kezdett Sue-nak.
„Hogy jutottál be?” – Jack huncutul mosolygott.
„Minden eshetőségre felkészülve Lucy adott nekem egy pótkulcsot, mielőtt elment. Még aludtál, mikor bejöttem és nem akartalak felébreszteni. Amúgy mi a terved mára?” – Sue latolgatott egy percig, azon tűnődve, hogy vajon mit forgat Jack a fejében.
„Nos, először is arra gondoltam, hogy jó ötlet lenne, hogy lezuhanyozni és felöltözni. Aztán remélem, hogy befejezem azt a jelentést Randy-nek, mert valaki tegnap este nem engedte…”
„Úgy hangzik, mintha egy okos ember lenne.” – Sue olyan pillantással nézet a férfire, hogy azt rájöjjön, hogy tudja és szereti. A férfi folytatta, - „Nem ez történik. Szünnapot tartasz. Zuhanyoz és öltözz fel, de Randy jelentése várhat holnapig.” Sue kuncogott,
„Ha pontosan felidézem, legutóbb majdnem megúsztam a jelentést Randy-nek, amikor randiztam veled….” Sue érezte, hogy elpirul. „Úgy értettem,…segítettünk Randy-nek.” Jack vigyorogva bólintott, megfigyelve, hogy mennyire csinos a nő, amikor zavarban van.
„Nos, ez a szerencsenapod.”
„Mit akarsz csinálni?” – kérdezte Sue. Jack felvonta szemöldökét.
„Van néhány ötletem…”
------
Hétfőn reggel Sue mosolyogva lépett az irodába. Félelmetes jó hétvégéje volt és határozottan jobban érezte magát miután sokat pihent, ami már hosszú ideje esedékes volt. Sue végre befejezte a jelentését Randy-nek Jack segítségével. A nap csodálatos volt és nem volt, és a nő nem lehetett volna boldogabb.
„Valami miatt mosolyogsz..” – mondta Tara, amint odalépett barátjához, még mielőtt a többiek megérkeztek. - „Jól megvoltál egyedül ezen a hétvégén?”
„Valójában, nem voltam sokat egyedül. Jack és én kirándultunk.” – Tara felvonta szemöldökét, szája tátva maradt a sokktól.
„Mit csináltatok?”
„Szombaton egy kicsit korcsolyázni mentünk a jégpályára, Jack ötlete volt; elvittük Levi-t sétálni. Vasárnap reggel templomba mentünk, filmeket néztünk és segített befejezni a jelentésemet Randy-nek.” – mosolygott Sue.
„Hűha, nagyszerű hétvégének hangzik. Örülök, hogy jobban van.” – Sue visszasétált az asztalához és leült. Elmosolygott, amint Jack és Bobby lépett be, őket szorosan követte Myles és Dimitrius. Jack leült az asztalához, képtelen volt letörölni a vigyort az arcáról.
„Próbáltalak hívni Jack, megakartam kérdezni, hogy nem akarsz-e eljönni játszani velem. Hol voltál? Jó hétvégéd volt haver?” – Jack elfordította tekintetétét Sue-ról, aki várakozóan emelte fel szemöldökét mosolyogva.
„Életem legjobb hétvégére volt.” – válaszolta. Tara Sue-ra nézett sokatmondó pillantással. Dimitrius eldöntötte, hogy hozzá tesz a mókához, és hozzátette,
„Szenvedélyes randid volt Jack?” – Sue nem tudta, hogy mit tegyen, amint látta Jack-et zavarában elvörösödni.
„Ó, nézzétek, elpirult. Azt hiszem rátapintottunk valamire.” – tette hozzá Myles. Sue a papírjaiba akart mélyedni, el fordulva a beszélgetéstől, de annál jobban érdekelte, hogy lássa Jack, mit fog mondani. Észrevett, hogy Jack próbál kitérni pillantása elől, így nem tudott ellenállni, hogy csatlakozzon,
„Nos Jack, mesélj nekünk arról a lányról. Fogadok, hogy igazán szép, csinos. Hogy érted el, hogy veled töltse az idejét?”
Mindenkiből kirobbant a nevetés, amint Jack hitetlenkedve a nőre nézett, csak ők ketten és Tara tudta, hogy pontosan mi a helyzet. Mindenki várta, hogy mit válaszol.
„Csak annyit mondok, ő a legszebb és legcsinosabb nő, akivel valaha találkoztam.” – Jack látta, hogy Sue mosolya felragyog.
„Érdekes…” – mondta a nő, amint rámosolygott a férfira, majd visszatért a munkájához. A férfi magában nevetett és megcsóválta a fejét, amint visszafordult a számítógépéhez.

-----

Lassan telt a reggel, mint általában a hétfő reggelek, de Sue nem bánkódott. Ügy nélkül és hogy Randy jelentésével már elkészült, elfoglaltság nélkül maradt. Éppen elindult, hogy Levi-t megsétáltassa a csodálatos napsütésbe, amikor észrevette, hogy a csörög a telefonja. Felvette, nem sejtve a híreket, amiket a hívó tartogat.