A történet az inv oldalról származik.
Szereplők: Bobby és Tara
Szerző: sand86802

Korhatár: 16

Elázva

Amint kilépett az épületből Bobby elkezdett futni a mindössze 5 percre lévő park irányába. Minden vasárnap reggel körbefutotta a tavat. Szeretett reggelente futni, kitisztítani gondolatait... nos ez általában működött is, kivéve, amikor gondolatait nem a filigrán szőke FBI ügynöknő töltötte be. És mostanában mindig körülötte keringtek gondolatai. Évek óta együtt dolgoztak, és szinte azonnal barátok lettek. De most rájött, hogy a barátság már nem elég. Szerette Tarát... mélyen, őrülten, reménytelenül... az életénél is többet jelent. Megtudhatja ezt valaha? Valószínűleg nem. Kételkedett benne, hogy ő hasonlóan érezne iránta. Neki ott van Stanley és soha nem tett semmi olyat, amiből arra következtethetne, hogy érdeklődne iránta…de ő sem. Gondolai és ő maga is megakadt, amint összeütközött egy másik kocogóval. Mindketten a földön kötöttek ki, ő a hátán, a másik pedig rajta. A szíve kihagyott egy pillanatra, amint meglátta, hogy ki is fekszik rajta.
-Tara?
-Bobby?
-Mit csinálsz itt? – kérdezték egyszerre.
Csak nézték egymást, aztán nevetésben törtek ki. Végül sikerült felkelniük.
-Hogy válaszoljak a kérdésedre, minden vasárnap ebben a parkban szoktam futni. - magyarázta Bobby.
-Igazán? Nem tudtam. Úgy döntöttem, hogy most az egyszer kipróbálom ezt. Már untam a lakásom közelében lévő helyeket és egy barátom mondta, hogy ez jó hely.
-Talán együtt is futhatnák? – javasolta Bobby.
A lánynak nem volt ideje válaszolni, mert egy villám szelte ketté az eget és szakadni kezdett az eső.
-A lakáson nincs messze. Gyerünk! – mondta Bobby, miközben megfogta Tara kezét és a lakás felé kezdtek futni.
Mire elérték azt, mindketten úgy bőrig áztak, mintha beleestek volna a tóba.
-Voltaképpen nem erre gondoltam, amikor azt ajánlottam, hogy fussunk együtt, de ez nagyon mókás. – mondta a férfi, miközben beléptek a lakásba, Tara nevetésben tört ki.
Bobby csak bámulta őt és torka hirtelen kiszáradt….nagyon kiszáradt. A lány átázott ruházata második bőrként simult testére, nem rejtve kívánatos domborulatait. Magán érezve a férfi pillantását Tara elpirult. Megborzongott, mind a ruhája, mind a testét elöntő forróságtól. „Tudni fogja valaha, hogy milyen hatással van rám?” – gondolta, mielőtt ráébredt volna, hogy a férfi beszél hozzá. Próbált koncentrálni arra, amit mond.
-Le kellene venned a ruhádat.
Tágra nyílt a szeme.
-Ööö… úgy értettem, hogy meg fogsz fázni, ha ezekben a vizes ruhákban maradsz. Adok, valamit amíg ezek megszáradnak.
Bobby eltűnt a szobájában és egy inggel, meg egy pizsamaalsóval tért vissza.
-Ezek túl kicsik rám, remélem, hogy neked jók lesznek.- mondta mosolyogva. – Ha akarsz letusolhatsz.
Tara szégyenlősen elsuttogott egy köszönömöt, majd a fürdőszobába ment és neki dőlt az ajtónak, miután bezárta azt. Lehunyta szemeit, miközben igyekezett visszanyerni lélekjelenlétét. „Ne hagyd, hogy ilyen hatással legyen rád! Csak a kishúgát látja benned. Nincs esélyed arra, hogy vonzódjon hozzád!” Levetette vizes ruháit és belépett a zuhanyzóba. A forró víz ellazította őt. De miután kilépett a zuhany alól, megszárítkozott és felvette Bobby ruháit, az jutott eszébe, hogy egy újabb zuhanyt kellene venni, de ezúttal….egy hideget. Az ingnek, amit adott, pont olyan illata volt, mint a férfinak. Felvette a pizsamaalsót…..volt egy kis probléma. Lehet, hogy az kicsi volt Bobby-ra, de neki viszont túl nagy. Állandóan lecsúszott a derekáról. A kezével tartotta, miközben kisétált a fürdőből.
Amikor Bobby meglátta őt belépni a nappalijába, azt gondolta, hogy versenyben fog szállni Jack-kel a szívrohamot kapott legfiatalabb férfi díjáért. „Soha többé nem tudok ugyanúgy nézni erre az ingre!” Csak állt és nézve azzal az érzéssel küzdve, hogy a karjába vegye és megcsókolja.
-Bobby? Jól vagy? – hallotta a lány hangját.
-Uhmm... Igen, de az az igazság…Ez az ing sokkal jobban áll neked, mint nekem.
-Tetszik. Olyan az illata, mint neked.
Tara elszégyellte magát, amint rájött, hogy mit is mondott az előbb. Bobby vigyorogni kezdett. „Lehetséges, hogy mégis érez valamit irántam?”Úgy döntött, hogy él a kapott lehetőséggel.
-Tetszik az illatom? – kérdezte, miközben közelebb lépett.
Tara szíve megállt egy pillanatra, amint belenézett a férfi szemébe. Vágyat látott benne? „Lehetséges, hogy érez valamit irántam?” Úgy döntött, hogy megragadja az alkalmat.
-Igen. Ez... ez olyan érzés, mintha a karjaidban lennék.- mondta félénken.
-Szeretsz a karomban lenni?
-Nem tudom. Még soha nem voltam a karjaidban.
-Ezen talán tudunk változtatni.
A férfi közelebb lépett, és gyengéden magához húzta. A lány hagyta, majd fejét a férfi mellkasára fektette, annak szívverését hallgatva…mely erős és gyors volt, mint az övé. A férfi a fülébe súgta:
-Tudod, soha többé nem leszek képes erre az ingre nézni anélkül, hogy ne akarnálak megcsókolni.
Tara felnézett és azt mondta:
-Szeretnél megcsókolni engem?
-Nem tudom. Soha nem csókoltalak meg téged.
- Talán ezen tudunk változtatni. – mondta, miközben nekidőlt, hogy megcsókolja, félúton találkoztak, karját a férfi nyaka köré fonta, a pizsamanadrág pedig el lett felejtve.