Harry Potter és Sue Thomas F.B.Eye fansite 1#

 Site infó:
• szerkesztő: Chloe
• nyitott: 2008. 07.
• design: Chloe
• közreműködött: gportál
• böngésző: internet explorer
• e-mail:
freemail
• url: try gp

Navigáció
         el ne tévedj
............................
001. 
Vendégkönyv
002. Itt hírdess
003. Site Story
004. Rólam
005. Index
006. Amikre jelentkeztem
007. Extra letöltés

 

  Navigáció
         Sue Thomas
............................
001.
Fanfictionok
002. Downloads
003. Galéria
004. Nektek

Chat
     Ne hírdess, beszélgess
............................


 

Aloldalak:
............................
Képek a sorozat 
szereplőiről, és
extra dolgok 
(
Gallery)

 

 

 

  Navigáció
         Top Affik
............................
http:// Johnny&Orlando 
http:// Vanessa&Miley
http:// Ashley Tisdale
http:// Miss Ash Tisdale
Bárkinek! 
Jelentkezz
itt!

 

 

Navigáció
         Site Sisters
............................
http:// portálépítés
http:// Alyson&Amanda
http:// fanfictionok
http:// Roxfort iskola
http:// Anti Fitnes Club
http:// sims2

 Navigáció
         Link me!
............................

More? | Cseréim

 

Én állatvédő vagyok! Te?

 

 

Regisztráció
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Apja lánya
Apja lánya : Apja lánya

Apja lánya

  2008.07.13. 11:16

2/5

-         Igen! Szerintem is ő a legszebb kisbaba.

-         Na jó, én magára hagyom az újdonsült anyukát és fiát.

Paige kiment a szobából, mielőtt Sue egy szót is szólhatott volna, de most minden gondolatát a fia kötötte le. Jack még utoljára bement Suehoz, a csapat többi tagja már régen elmentek. Bobby a parkolóban várta meg Paiget. Be akarta fejezni azt, amit Lusy félbe szakított. A lány, amikor meglátta a férfit a kocsijánál elsőnek dühös volt, de végső soron örült neki.

-         Szia.

-         Szia, befejezhetnénk?

-         Mit?

-         Amit Lusy megszakított. Azt a beszélgetést, hogy mi legyen velünk.

-         Bobby akár mennyire is szeretném, itt nincs olyan, hogy velünk, vagy hogy mi. Itt csak te, még én vagyunk. De semmi képesem mi.

-         De én akarom, hogy legyen mi, és nem csak te és én.

-         Én is jobban, mint hiszed, de annyira félek.

-         Mellettem, nem kellene semmitől sem félned.

-         Én önmagamtól félek, nem másoktól.

-         Megvédelek, még ha kell önmagadtól is.

-         Köszönöm, hogy vagy nekem.

Paige amilyen csak szorosan lehetett közel bújt Bobbyhoz. A férfit meglepte ez a heves ölelés, de ő is magához szorította. Olyan régóta vártak már arra, hogy a másik karjaiba bújjanak, és most végre ott lehetnek. Ölelhették egymást, senki nem állt az útjukba. Paige tudta, hogy itt nincsenek biztonságban, mert bárki megláthatja őket, ezért kézen fogta Bobbyt, majd elhajtottak. Paige egy tengerparti szoroshoz vezette a férfit. Leültek a parton majd szerelmes szavakat, súgtak egymásnak, és mint két gerle úgy turbékoltak.

-         Mennyire vágytam arra, hogy karjaimban tartsalak. Ha jobban meggondolom, már az első perctől kezdve, hogy megláttalak Jack oldalán, tudtam, hogy mennyire fontos vagy nekem.

-         Valóban?

-         Csak még magamnak se mertem bevallani, hogy mit érzek irántad. Mennyi mindent kihagytam csak a gyávaságom miatt.

-         Most úgy megállítanám a percet, hogy örökre így maradhassunk, hogy soha ne kelljen ölelő karjaidból kibújnom. Csak…

-         Mi csak?

-         Csak annyira félek. Hiszen, tudom, hogy most csak a jóra kellene gondolnom, de folyton az jár az eszemben, hogy mi lesz, ha kiderül, hogy szeretjük egymást.

-         Hát akkor ez a mi kettőnk titka lesz. Tudod Darszi után azt hittem, nem leszek képes újra szeretni valakit. De te megtanítottál, hogy hogyan kell szeretni. Veled újra boldog vagyok, és nem hagyom, hogy ezt bármi is szétdúlja.

-         Én sem. De ha igazán szeretsz legalább két évet, kell várnod rám.

-         Annyit várok, amennyit csak akarsz.

-         Senki sem tudhatja meg, hogy szeretjük egymást. Nekünk csak tiltott órák, tiltott percek jutnak majd. Így is biztos vagy benne, hogy engem akarsz?

-         Még semmiben sem voltam ennyire biztos.

Bobby magáévá tette a lány száját. Annyi szenvedély, szerelem és birtoklási vágy volt abban a csókban. Mégis annyira gyengéd volt, mintha csak egy álomkép lenne. A parton töltötték az éjszakát, majd pirkadatkor indultak haza. Jack már nagyon aggódott a lányáért, hiszen úgy volt, hogy együtt mennek haza, majd eltűnt a parkolóból. Paigenak sikerült kimagyaráznia magát. A kicsi Ben jó ürügy volt arra, hogy találkozhassanak, hiszen Paigenek az öccse volt, Bobbynak pedig a keresztfia. A pici megszületése után egy hónappal jött el Paige iskolájában a bál. Sok fiú elhívta ugyan, de ő már azt mondta, van partnere, otthon pedig azt mondta, hogy nincs kivel mennie. Végül úgy ügyeskedett, hogy apja megkérje Bobbyt, hogy legyen a partnere a bálon. Bobbyt nagyon meglepte, hogy Jack mit kér tőle, de igent mondott. Később Paige elmondta neki, hogy ő intézte így a dolgokat. Senki sem sejtette, hogy Paige szökni készül. Egész életében hajtotta valami belső erő, nem tudta megmagyarázni, hogy pontosan mi, de mindig hallgatott rá. Úgy gondolta, hogy a bál után elutazik, majd amikor úgy érzi, hogy képes rá visszajön. Nem tudta még, hogy mikor, és hogy visszajön-e egyáltalán, de azt érezte, hogy mennie kell. A bálra óceán kék, bokáig érő ruhát vett fel, a háját leengedve hagyta. Tökéletes volt, tökéletesebb már nem is lehetett volna. Amikor meglátták, abban a ruhában mindenkinek elakadt a lélegzete, de legfőképpen Bobbynak. Tudta, hogy Paige nagyon szép, de most még inkább tetszett neki. Ha tudták volna, hogy már összepakolta a cuccait is. Bobby kinyitotta Paigenek a kocsiajtót, de a lány a kocsiban egy szót se szólt. Furcsállotta is, de nem akadékoskodott, az nem volt jó, ha felébresztették a dühét. A bálon is csak hallgatott, majd a bálkirály és királynőválasztás után, azt mondta Bobbynak, hogy kimegy, a mosdóba, de amikor letért a folyósóra eltűnt. Nem sokkal utána Bobby kiment a suli elé, hogy friss levegőt hívjon, majd kapott egy hívást, és mivel nem volt elég térerő odébb sétált. Ezek után történt csak a tragédia pont, ahogy Bobby a fejét újra az iskola felé fordította az felrobbant. Az ereiben megállt a vér, a lélegzete is elakadt. Az első gondolta az volt, hogy Paige benn van az épületben. Azonnal elkezdett rohanni a romok felé. Az utórobbanások miatt nem tudott közelebb jutni a romokhoz, a többi szerencsétlen, aki kint volt, de az épület tövében, mind meghaltak. Senki sem élhette túl, a tragédiát. A következő néhány óra Bobby számára némán és hangtalanul telt. A külvilág zajai mind elhalkultak, a fények a szemében kialudtak, minden annyira sötétté és értelmetlenné vált, hogy Paige meghalt. A tűzoltók és mentősök mind megdöbbenve álltak és csak bámulta. Annyi rengeteg mentős kijött, de egy re sem volt szükség. Hívták a hullaszállítókat és az FBI-t is. Jack és Sue így jöttek ki az iskolához. Nekik így kellett megtudniuk, hogy mi történt. A csapat többi tagja is megtudta, hogy mi történt, és ők is azonnal kimentek a helyszínre. A látvány szörnyűséges volt, mindenütt csak holttestek hevertek. Jack térdre rogyott és elkezdett sírni, mint egy gyerek. Sue is sírt, de ez senki szemeit nem hagyta szárazon, hiszen a csapat többi tagja is közel állt Paigehez. Egy tűzoltó óvatosan közölni akarta Jackkel a robbanás okát, de ő csak vadul ellökte magától. Sue utána ment, majd megtudta, hogy szivárgó gázcső okozta a tragédiát. Így nem volt értelme nyomozást indítani, csak annak, hogy gyászoljanak. Jack az italba fojtotta bánatát és még fiáról sem volt hajlandó tudomást venni. Suet is nagyon bántotta a dolog, de az még jobban, hogy Jack nem volt hajlandó foglalkozni velük. Egy héttel a robbanás után Tara rontott rájuk. Késő este volt, és már éppen lefeküdni készültek, amikor kivágódott.

-         Jack, Jack, Sue figyeljetek. Jó hírem van.

-         Nem érdekel, semmi sem érdekel – lökte neki oda Jack.

-         Ez érdekelni fog, Paige él.

-         Hogyan?

-         Legalábbis, a robbanásnál nem volt ott.

-         Hogy merészelsz ilyennel viccelődni?

-         Nem viccelek, most jött meg az eredmény, a talált DNS-ekről, és Paige-é nem volt közöttük.

-         Akkor még ez azt jelenti, hogy talán életben van.

-         Igen.

-         És akkor nem hallt meg.

-         Igen.

-         Köszönöm neked Tara.

Jack megölelte Tarát és körbe forgatta a nappaliban az, hogy Paige talán életben van újra értelmet adott az életének. Sue szemiben az öröm könnyei szöktek. Mind a ketten azonnal berohantak az irodába, lázas nyomozásba kezdtek, amikor Jacknek az asztalán feltűnt egy kisebb dobozka.

-         Ez mikor érkezett?- mutatta fel a dobozt.

-         Kb. úgy egy hete. Miért?

-         Pont Paige is ennyi ideje tűnt el. Ez érdekes, nagyon érdekes.

-         Ki küldte?

-         Nincs rajta feladó.

-         Bontsd ki, had lássuk, mi van benne.

 

Jack a dobozt kibontva egy videó kazettát talált benne, és Paige P betűs medálját, amit még a születésnapjára kapott. A videót oda adta Tarának, hogy vetítse ki. Paige ült egy székben, még a lakásukban és ezt mondta:

 

„Ha ezt a felvételt nézitek, akkor én már valószínűleg a világ másik felén leszek. Teljesen önszántamból mentem el, nem kényszertett rá senki. Nem tudom, még mikor jövök vissza, azt se tudom, hogy vissza jövök-e egyáltalán, de azt szeretném mondani, hogy ne keressetek, mert arról tudni fogok és akkor biztos, hogy eltűnök egy életre. Ha azt kérdezitek, miért mentem el, és kitaláljátok a választ, majd szóljatok nekem is, mert még én sem tudom az okát. Olyan ez, mint valami megmagyarázhatatlan erő, ami húz az ismeretlen felé. Ha soha nem térnék vissza akkor a medálomat, adjátok oda Ben-nek, és mondjátok el neki, hogy a világban valahol van egy nővére. Mindig fogok küldeni magamról életjeleket, hogy tudjátok minden rendben, és nem aggódjatok miattam. Hiányozni fogtok mind annyian, de legfőképpen apa és anya fog hiányozni, meg a kicsi Ben. Sziasztok.

 

A videó szalag itt véget ért, az irodában néma csend volt. Nem tudták felfogni, hogy Paige csak úgy lelépett. Mindenkinek leesett az álla.

-        Tara keress rá a repterekre, kikötőkre, buszpályaudvarokra. Mindent kutass át, ahonnan Paige csak elmehetett.

-         Rendben.

-         De Jack – szólt közbe Sue – Paige azt akarja, hogy ne keressük, és ha azt mondta, hogy tudni fogja, hogy keressük, akkor biztos nem viccelt.

-         De ő a lányom, nem hagyhatom, hogy kint sétafikáljon a világban, miközben annyi veszély leselkedik rá.

-         Még úgy is, megkockáztatod, ha talán egy életre elveszíted?

-         Igen.

A nyomozás tovább folyt, de nem leltek semmi nyomra. Hetek teltek el, amikor még Jack mindig megszállottként kereste a lányát. A következő fél évben nem történt semmi, a nyomok egyre jobban elhalványultak, a remény egyre kevesebb lett, az egész már veszett ügynek tűnt, amikor egy este haza érve ismerős kabátot pillantott meg a konyhában. Azt hitte, hogy Paige jött haza, de amikor felszaladt a szobájába látta, hogy minden úgy van, ahogy hagyta. Kiderült, hogy a kabátot Sue találta meg a garázsban. Egy kicsit megörült neki, hogy a lánya végre hazajött, de újra szembesülni kellett neki azzal a tudattal, hogy nincs a szobájában.

 

Még aznap éjjel egy erős csengetés verte fel Bobbyt az álmából. Kiment, hogy megnézze, ki az, de mivel a kukucskálón keresztül nem látott senkit kinyitotta az ajtót. Levegőt se volt ideje venni, mert valaki megcsókolta. Először tiltakozni akart, majd az egyre ismerősebb csók íze megnyugtatta. Az annyira várt lány végre visszatért. Paige volt az, nem hagyta szólni Bobbyt, majd valahogy megint az ágyban kötöttek ki.

-         Annyira hiányoztál nekem – súgta a fülébe Bobby

-         Nekem is. Csak miattad jöttem vissza.

-         Nem engedek el most már soha többé. Itt maradsz velem örökre. Nem tudod, hogy mennyit szenvedtem, míg nem láttalak.

-         Tudom.

-         Tudod?

-         Én is rettenetesen szenvedtem a hiányod miatt. Ha te nem vagy, sohasem jöttem volna vissza, de már egy percet se bírtam ki nélküled.

-         Miért mentél el?

-         Mert megkattantam.

-         Lehetsz te még rosszabb.

-         Igen.

-         Hú, ez nagyon komolynak tűnik.

-         Mert az is. Pár héttel a szökésem előtt elkezdtem hallucinálni. Olyan rémisztő volt az egész, mint egy rossz álom, majd felkerestem egy agykurkászt, aki azt mondta hallott már ilyen esetekről, de még ne tapasztalt ilyet.

-         És már nincsenek hallucinációid?

-         Még mindig vannak, de most már tudom őket kezelni.

-         És miket láttál?

-         Szörnyűséges dolgokat, olyanokat, akiket senkinek sem kívánok. Kezdtem olyan lenni, mint Imperiál.

-         Hát nem állítom, hogy értem, hogy mit mondasz, de azt tudom, hogy soha többé nem engedlek el magam mellől. Most már csak az enyém vagy.

-         Tudod, hogy a távolság csak még jobban megerősítette a szerelmemet irántad. Az informátoraim mondták, hogy még futólag se kezdtél ki senkivel.

-         Te lenyomoztattál?

-         Inkább csak érdeklődtem a hogyléted felől.

Amikor Bobby felébredt Paige már nem volt ott. A párnán még érzett a parfümjének az illata, tehát nem lehetett álom, jutott végül is erre a következtetésre. Közben Jack is felébredt. Sue mélyen aludt mellette, de szinte rögtön ő is felébredt.

-         Jó reggelt!

-         Jó reggelt!

-         Tudod, azt álmodtam, hogy Ben felsírt, de Paige énekelni kezdett neki, majd visszaaludt. A furcsa az volt, hogy nem láttam őt álmomban, csak hallottam. Olyan jó volt hallani a hangját.

-         Ez furcsa, én is ezt álmodtam – mondta Sue.

-         Te ezt nem érzed?

-         Mit?

-         A kávé illatát, friss kávé illatát érzem.

-         Lehet, csak az időzítő.

-         Az nem lehet, hiszen már hetek óta nem működik.

-         Valóban.

Jack és Sue egymásra nézve kiugrottak az ágyból, majd azon nyomban lerohantak a konyhába. Ott már elő volt terítve a reggeli, a kávé megfőzve, friss péksütemény illata áradt szét. Levi éppen a tányérját nyalta körbe. Sue az asztalon lévő origamira pillantott. Egy hattyú volt kihajtogatva, pont olyan, amit Paige hajtogatott. Jack is észrevett, és azonnal tudta, hogy Paige hazajött és ő készítette elő az egészet. De azonnal tudták, hogy akkor Ben-nél is járnia kellett. Felszaladtak az emeletre, és óvatosan benyitottak Ben szobájába. A gyenge nyári napfényi szűrődtek át az ablakon, aranyos színben megvilágítva a szobát. Paige ott ült a hintaszékben és Ben-t ringatta. Amikor felpillantott szüleire, elmosolyodott, majd a picit betette az ágyikójába, és óvatosan kihátrált. Ahogy bezárta az ajtót Jack azonnal magához szorította a lányt. Paige könnyes szemmel ölelte magához mind a két szülejét, majd egyszer csak az arca elfehéredett, kezei remegni kezdtek. A következő pillanatban már a lépcsőn szaladt lefele. Jack utána akart rohanni, de nem tudta utol érni. Újra elvesztette, de most már biztosan tudja, hogy életben van. A házból kiérve csak a kocsija porfelhőjét látta. Sueval együtt gyorsan felöltöztek, majd berohantak az irodába, ott elmondták, hogy Paige visszajött, és még itt kell lennie Washingtonban. Mindenki azonnal őt kezdte el keresni, majd egy óra múlva Tara megtalálta.

-         Jack meg van Paige.

-         És hol van.

-         Nem fogsz neki örülni.

-         Mondjad már.

-         A központiban van.

A csapat összes tagja azonnal oda rohant, majd amikor megtalálták, észrevették, hogy semmi baja. Pedig nekik úgy mondták, hogy autó balestet szenvedett.

 

-         Jaj Paige annyira aggódtam érted. Miért szaladtál el úgy?

-         Itt nem mutathatom meg!

Paige kisétált az ajtón, majd intett a fejével, hogy kövessék. Beült a kocsijába és egy elhagyott raktár épületbe vezette a csapatot. Hagyta, hogy mindenki előtte lépjen be, majd miután bezárta az ajtót és megfordul, felvette Jack alakját.

Jesszus Isten! Ezt meg, hogy csinálod!

Nekem, azért kellett elmennem, mert mutáns vagyok. A DNS-em tartalmaz egy olyan ritka és csak filmekből ismert gént, amivel, különleges dolgokra vagyok képes. Mint például az alakváltás, és a jövőbe látás. De tudok teleportálni, regenerálódnak a sejtjeim, hiper erős hallás és végül a tárgyak mozgatása, törhetetlen csontozat, és még egyebek. Azért mentem el, mert meg voltam rémülve a képességeimtől – mondta Paige a saját alakjában.

Ezt egyszerűen nem hiszem el. Tőlem nem örökölhetted, de akkor az anyád volt ilyen, mint te?- hitetlenkedett Jack.

Nem fontos, hogy a szülők magukban hordozzák, ezt a képességet. És sokszor nem is hordozzák.

Azt mondtad, hogy sokszor?

Igen. Nem vagyok egyedül a képességeimmel. Sokan vannak a világon, akik ilyenek, mint én.

Jack sokáig nem akarta elhinni a lánya képességeinek a valóságát, de idővel hozzá szoktak mind annyian. A titkot megtartották, és Paige segítségét kérték, sok más ügyben. Mindenki közül, talán Bobby viselte a legnehezebben a történteket.

Hé Bobby beszélhetnénk – mondta egy este Paige.

Most nem érek rá.

Mióta megtudta, hogy mutáns vagyok, soha nem érsz rá. Mi változott meg. Én még mindig ugyan az a Paige vagyok, mint régen, csak extrákkal felszerelve.

Ezek, nem olyan egyszerű extrák.

Tudom, hogy nagyon nehéz, most neked, én is átmentem ugyanezeken, de szeretjük egymást és ez a lényeg.

Azt hiszem, hogy megijedtem tőled.

Talán nem kellett volna visszajönnöm, talán el kellene mennem. – mondta Paige, miközben kihátrált a szobából.

Bobby visszarántotta, majd hevesen megcsókolta. Paige tudta, hogy a férfit egy életre az ujjai köré csavarta. Csókjukat, viszont meglátta Jack. Az ajtó nyitva maradt, majd amikor észrevette, hogy a lányát legjobb barátja csókolgassa dühbe gurult, és hatalmasat behúzott Bobbynak. Paige elmondta az apjának, hogy viszonya van Bobbyval. Jack még hetekig dühös volt kettőjükre, de a szerelmük mindent kibírt, még az ő ellenkezéseit is. Jack látta, hogy igazából szeretik egymást, és ezért, ha nem is örült a kapcsolatnak, de nem ellenkezett.

 

 


✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal